Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából - Kisalföldi Szemle 1. (Győr, 2001)
Az "ungarische Kanári"
Mindig volt cigarettaszünet, cigaretta nélkül. Legfeljebb az angol tizedes - aki velünk volt - szívta a cigarettát. A hadifoglyok árgus szemekkel nézték, mikor dobja el a csikket, hogy felszedjék és pár szippantáshoz jussanak. Egy ilyen szünetben az egyik katonám az erdőben egy verebet fogott. Betette az inge alá, így vitte be a táborba. Este összeült a kupaktanács a barakkban és elhatározta, hogy kalitkába rakják a verebet, hadd csipogjon, hadd ugráljon köztünk. - Egy óra alatt csinos kalitkát ütöttek össze. A veréb pedig látszólag vidáman ugrált ide-oda szűk börtönében. Néhány nap múlva az az ötlete támadt az egyik hadifogolynak, hogy be kellene festeni a verebet. Gyorsan szereztek vízfestéket és zöldre, pirosra, sárgára mázolták a szegény madarat.- Hisz ez olyan, mint egy kanári!- Igen, egy magyar kanári! Csak mire másnap hazaérkeztünk a munkából a veréb lefürödte a festéket.- Megállj, majd kívül tesszük a vizet. Ott elérheted, ihatsz is belőle, de fürödni nem tudsz. Most már színes maradt a veréb és szinte hozzátartozott a barakkhoz. Egy kevés kenyérmorzsa neki is jutott, így - látszólag - jól érezte magát. Ő is fogoly volt a foglyok között. Valakinek az az ötlete támadt, hogy el kellene adni a verebet, hisz csinos a kalitka, szép, színes a veréb, olyan, mint egy kanári, igen, „ungarische Kanári". Másnap beteszik a kalitkát a kivonuló szakasz közepébe, szépen, észrevétlenül kiviszik a munkahelyre. Az első cigarettaszünetben két katona kér engedélyt, hogy eladhassák a verebet. Az engedélyt megadom azzal, hogy egy óra múlva újra itt legyenek. Egy óra múlva megjelenik a két katona két kenyérrel és egy kiló szalonnával, ami ott és akkor igen nagy értéket jelentett. Mesélik, hogy egy parasztnak adták el a verebet. Mondták neki, hogy ez kanári. A németnek kissé gyanús volt a madár, hát megkérdezte:- Kanári?- Ja, ungarische Kanári! 46
