Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
XI. Egy történelmi találkozás titkolt háttere
leginkább Auguszta tetszett meg neki. Édesanyjuk még tréfálkozott is a lányokkal emiatt. 313 A megismerkedési „szertartásnak" tehát közvetve vagy közvetetten több szemtanúja is volt. Az érintett személyek, a Kossuth és Tanárky család tagjai, és természetesen a találkozást megszervező Lászlóné, valamint Kiss Károly azonban — véleményünk szerint -, fönn akarván tartani a Kossuth-kultuszt is erősítő, közösen kitalált, vagy hallgatólagosan elnézett romantikus megismerkedés mítoszát, nyilván titoktartási fogadalmat tettek. Kényesen ügyeltek nehogy kiderüljön, hogy a nemzet halványaként tisztelt Kossuth és felesége nem teljesen „hagyományos módon" találtak egymásra. Talán a meglehetősen hiú Teréz fejében foganhatott meg a számára gyötrelmesnek tűnő valóság elkendőzésének a gondolata. Ebben volt már némi gyakorlata. Ugyanis ő, nyilván szégyellve valóságos korát, mindenáron fiatalabbnak akarta föltüntetni magát. Menyasszonyként az emlékezetes esküvői szertartáson is eltitkolta éveinek számát. Mivel 1841. január 9-én celebrált házasságkötésekor a maga 31 évével már vénkisasszonynak számított, a házassági anyakönyvbe megtévesztésül hamis adatokat diktált be, így fiatalítva korát. Meszlényi Terézia kisasszony tudatosan félrevezette ismerőseit, hiszen 24 évesnek mondta magát. 314 Ismervén a sajátos magyar észjárást, a „beavatottak" úgy gondolták, hogy Kossuthra nem vetne jó fényt a meztelen - bár ma már nem különösebben szégyellni való - igazság köntörfalazás nélküli föltárása. Talán férfiúi tekintélyét is megtépázhatná, egész politikai jövőjét törné derékba. Megjegyezzük még, hogy a vőlegény, bár már 39. évét taposta, csak ekkor kapott első fix fizetéses állást. 1841. január 2-án lett a Pesti Hírlap szerkesztője, egy hétre rá pedig nősült. 315 Csak az eddig lappangó, illetve homályban maradt, és kellő módon nem értékelt források és némi képzelőerő segítségével tudtuk összerakni az apró mozaikkockákból a megismerkedés valóságos, immár hitelesnek tekinthető történetét. Az „egymásra találás" tehát nem Ámor és a véletlen szeszélyéből, hanem házasságközvetítő közbeiktatásával, annak tevékeny segédletével történt. A börtönében Kossuthot meglátogató fiatal leányról olvasható állítást nem kell komolyan vennünk. Hasonlóképpen meseszerűnek, szándékosan elterjesztett legendának tartjuk azt a forrásokkal nem alátámasztható vélekedést, hogy Meszlényi Terézia levelezésbe fogott az elítélt Kossuthtal, vagy 313 Tanárky Gyula naplója, 67. (1858. június 19-i bejegyzés.) ,l4 Belvárosi Templom Plébániája. Házassági Anyakönyv 1837-1850. VIII. köt. 84. lap. 1841. január 9. Vö. Sárváry, 1993. 41-42. Ezért fordulhatott elő az a furcsa helyzet, hogy amikor az önkényuralom idején körözést adtak ki Kossuth hitvese ellen, egy 30 éves nőt kerestek, holott akkor már 40 éves volt. (Hőgye, 2002. 196.) Fazekas Csaba már többször idézett, fontos tanulmányában jóhiszeműen egyszerűen csak „téves" bejegyzést, véletlen elírást feltételez, holott ebben az esetben tudatos megtévesztésről volt szó. (Fazekas, 2004. 85.) Meszlényi Terézia - miként az a győri plébánia keresztelési anyakönyvi kivonatán szerepel, 1809. júniusában született. Születése pontos napját nem ismerjük, az anyakönyvbe csak a keresztelés napját jegyezték be: 1809. június 29. (Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr-Belvárosi plébánia anyakönyvei. Kereszteltek anyakönyve 1806-1836. X. 35.) 315 Pálmány, 2002. 464. (A Kossuth életrajzot Hermann Róbert írta.)
