Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

VI. A reformkori Győr szellemi élete

A magyar színtársulat győri előadásait lelkesen látogatta, ugyanakkor kedvenc időtöltése továbbra is az olvasás maradt. Hogy a szellemi sivárságból magát kiragadja, 1841-re beiratkozott az 1838-ban, Kovács Pál orvos, író és lapszerkesztő által életre hívott Győri Olvasó Társaság tagjai közé. 200 Az olvasóegylet részvényeseinek sorába tartozott az 1840-es évek elején a szabad királyi város számos kitűnősége, ismert sze­mélyisége. Közülük a tudományos élet győri kiválóságai képviseletében, az író Kovács Pál mellett, a Benedek-rendi pap, költő és nyelvész Czuczor Gergely, a régész és mű­vészettörténész Rómer Flóris egyaránt a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lettek. Bezerédy Ignác alispán és két fia, Kálmán és Sándor, Ecker János (1788-1852) napló­író, a reformkor neves és tevékeny győri polgára, 201 és Kálóczy Lajos (1819-1898) ügyvéd és politikus, a „győri tizek" néven ismertté vált reformkori ellenzéki csoporto­sulás ismert tagja, 202 országgyűlési képviselő 203 szintén az elsők között lépett be az egyesület „részesei"-nek soraiba. A tagok száma 1839-re már elérte a 90 főt, a könyv­tár állománya pedig 600 kötetre gyarapodott. 204 1840-ben a társaság már kereken 100 tagot számlált, s közülük 27 volt nő. 1842-ben az olvasóegylet a Karmelita tér egyik emeletes házának első emeletén kapott külön helyiséget. 205 A tagsági díj évi 5 forint volt. Mivel a tagok közé nők is beléphettek, az egyesület első névkönyveiben a részvé­nyesek között Győr ismert polgári, illetve nemesi családjaiból több fiatal lány nevével is találkozhatunk. 206 Beke Kornélia, Csépán Fanni és Veöreös (Kovács) Aloizia kisasz­szonyok mindnyájan Tanárky Augusztával nagyjából egyidősek, 20 év körüliek lehet­tek. Megállapíthatjuk, hogy a reformkori Győrben, bizonyos művelt polgári és ne­mesi körökben, hasznos időtöltéssé, jó értelemben vett divattá vált az olvasás, az olva­sókör látogatása. Az egyesület céljául az alapítók azt határozták meg, hogy az olyan haszontalan, sőt káros elfoglaltságok, mint a pipázás és kártyázás helyett az olvasókör­béli összejövetelek nemesebb, szellemi táplálékot is nyújtó időtöltésül szolgáljanak az olvasóterembe látogatóknak. 207 200 Beiratkozási szándékáról az olvasó társaságba lásd első, unokabátyjához írott levelét: T-ir. XXV. TG-hoz írott lev. 54. Olvasóegyleti tagságára vonatkozóan: Győri Olvasó Társasági név-könyv 1841. Győr, 1841. 14. 201 Ecker János életéről, tevékenységéről és naplójáról lásd: Lám, 1928. 148.; Pernesz, 2002. 167-173. 202 Pálmány, 2002. 419-420. (Kálóczy Lajos életrajzát Dominkovits Péter írta.) 203 Balázs, 1980. 152-153.; Győri Olvasó Társasági név-könyv. (1-sö év) A' Győri Olvasó Társaság' részvényesei. Győr, 1840. 8-12.; Győri Olvasó Társasági név-könyv 1841. A Győri Olvasó Társaság részvényesei. Győr, 1841. 8-14.; A Győri Olvasó Társaság részeseinek névsora betűrenddel s' annak szabályai. Győri Olvasó Társasági név-könyv (3-ik év). (A Győri Olvasó Társaság részesei.) Győrött, 1842.7-14. 204 Balázs, 1980. 152. 205 Uo. 206 A Győri Olvasó Társaság részeseinek névsora 7.; Győri Olvasó Társasági név-könyv 1841. 8., 14. 207 Balázs, 1980. 152.

Next

/
Thumbnails
Contents