Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)

V. A kijátszott barátnő: Tanárky Auguszta és naplója

A politikai lapokat — most már a Pesti Hírlapot is — továbbra is rendszeresen olvasva, változatlan érdeklődéssel kísérte a reformkor két magyar politikus-óriásának sajnálatos vitáját. Széchenyi írás közben könyvvé dagadt röpirata A Kelet Népe címen végül is 1841. június 23-án került a könyvesboltokba.

141 Auguszta - naplójának tanúsága szerint — 1841 novemberében próbált megbirkózni a számára kissé nehéznek tűnő feladattal, Széchenyi művének megértésével, de a könyv mondanivalóját nem sikerült megragadnia. „A hosszú estéken — rögzíti Auguszta naplójában az olvasás számára nehezen emészthető élményét — ... elmerülök Szécsényinkel, egy szellemi világban; iparkodom őt egészen felfogni, s megérteni, a' mi fájdalom nem mindenkor sikerűi..."

142 A Kelet Népe nyomán nagy vita bontakozott ki az országban. Auguszta is figyelemmel kísérte e vitát. Talán hallhatott arról az ismeretlen szerző által összetákolt fércműről

143 is, amely Széchenyi írói modorát és hosszadalmasságát kifogásolva próbálta meg a „legnagyobb magyar"-t nevetségessé tenni.

144 Alkalmasint nem lehetett előtte ismeretlen a jeles reformer, Fáy András 1841. augusztus elején megjelent Kelet népe nyugaton című röpirata sem, amelyben a szerző, túlzottnak találván Széchenyi aggályait, arról kísérli meggyőzni olvasóit, hogy a Pesti Hírlap hangvétele korántsem forradalmi. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a fiatal lány szemerei magányában megismerkedett Kossuth Széchenyi támadására válaszoló mesteri, ugyanakkor a reformok elindítójának kijáró tisztelet hangján, de kellő öntudattal íródott válaszával is. Kossuth feleletével,

145 amelyben a reformok elindítóját továbbra is a legnagyobb magyarnak minősíti, de elutasítja annak az udvarral szembeni további engedményekre építő taktikáját, a nemzetet nem tartva már többé kiskorúnak, 1842 márciusának elején ismerkedik meg a Kossuthot személyesen is ismerő

146 és tisztelő, így eszméi iránt is érdeklődő fiatal lány.

147 Auguszta elragadtatással ír az akkorra már második kiadást megért műről. A könyvben elmélyedve arra a megállapításra jut, hogy „G. Szécsényi Kelet népe, vameg „imádni és öt a férfiak leg tökéletesbikének nevezni", ha Széchenyi valóban Kossuth Lajos ellen fordulna? 141 Varga János: Kereszttűzben a Pesti Hírlap. Az ellenzéki és a középutas liberalizmus elválása 1841-42-ben. Bp., 1983. 36. 142 TA: Napló. 1841. november 9. 143 A Kelet népe közt egy ember. Pest, 1841. 144 Varga, 1983. 58. 145 Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak, Kossuth Lajostól. Pest, 1841. 146 Nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy a nőkkel szemben általában nehezen fölengedő, azokkal a közös hangot csak ritkán megtaláló Kossuth, a szó igazi művésze, a maga kissé félszeg módján megkísérelhette az udvarlást Augusztának. A lányt viszont nem hatotta meg a börtönből nemrég szabadult, országosan ismert politikus behízelgően lágy, bársonyos hangja, varázslatos egyénisége. Szellemi hatást viszont nézetünk szerint - miként ez olvasmányaiból kitetszik - nagyon is gyakorolhatott az akkor 23 éves lányra. Lebilincselő értelmi fölényének, óriási olvasottságának hatása alól nyilvánvalóan Auguszta sem vonhatta ki magát, s e kimutatható befolyás föltehetően elmélyültebbé tette gondolkodását is. 147 TA: Napló. 1842. március 5.