Losonczy Tóth Árpád: Egy boldog mennyasszony levelei. Meszlényi Terézia és Tanárky Auguszta levelezése - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 13/2008 (Győr, 2008)
II. A Tanárky családról
az ottani kaszinó működéséről, 84 amelynek életre keltésében a körösi nemesi ifjak társaságában bátyjának, Gedeonnak is tevékeny része volt. 85 Második írását az Életképek 1847. augusztus 22-i száma közölte, mely a füredi Anna-bálról szól. Az 1840-es évek második felében vezetett naplójában, valamint szüleihez és Gedeon bátyjához írott levelei között tallózva, számtalan érdekes, eddig még nem ismert történeti és művelődéstörténeti adalékot lelhetnek a reformkor kutatói és az izgalmas korszak iránt érdeklődő laikusok egyaránt. 86 Az apa öccse, Mihály Sándor (1784-1839), a most leközlésre kerülő négy, Meszlényi Terézia által írott levél címzettjének, Augusztának az édesatyja, aki magát Sándornak nevezte, a katonai pályát választotta. Bécsben hadmérnöki iskolát végzett, majd térképfelvételi és erődítési munkákkal bízták meg. Hadtudományi tanulmányokat és cikkeket írt. Sokat fáradozott a magyar hadi műszókincs megteremtése és gazdagítása érdekében. A Magyar Tudományos Akadémia 1837-ben levelező, majd 1838-ban rendes taggá választotta, és megbízta eg}' hadtudományi szótár szerkesztésével. Ennek befejezését azonban halála meggátolta. 87 Fia, Gyula (1815-1886), a levélíró leánykori barátnőjének, Augusztának a bátyja, jogot végzett, de már fiatal korától a mezőgazdaság érdekelte. 22 éves korában Klauzál Imre, a jeles gazda, korának egyik legismertebb juhászati szakértője, vette maga mellé. A rohonci mezőgazdasági iskolában is tanított. 1846-ban Pulszky Ferenc hívta meg újonnan vásárolt szécsényi uradalmába, ahol uradalmi felügyelőként okszerű váltógazdaságot vezetett és korszerű juhászatot fejlesztett ki. 88 A szabadságharc bukása után a halálra ítélt Pulszky feleségét, Walter Teréziát és gyermekeit ő menekítette ki az országból. Londonban 1859-ig a Pulszky család gyermekeinek nevelője, aki emellett gépügynökséggel és angol mezőgazdasági gépek magyarországi szállításával is foglalkozott. 89 1859-1860-ban a magyar emigráció tevékenységét irányító és összehangoló Magyar Nemzeti Igazgatóság titkárának választották. 1861-ben Londonba költözött és Kossuth titkára lett. 1865-ben követte Kossuthot Torinóba. Az 1867-es kiegyezésig hűségesen kitartott a szabadságharc vezetője mel84 Tanárky György: Körösi levelek. Pesti Divatlap, 1846. II. 47. Őszutó (november) 21. 935-937. T-ir. XXIII. Tanárky Gedeon naplói 3. 1838. január 14-i bejegyzés.; Galantai Fekete György: Nagykőrös. Bp., 1927. 190-191.; Galgóczy Károly: Nagy-Kőrös monographiája. Bp., 1896. 475.; Benkó Imre: Visszapillantás kaszinónk hetvenötéves múltjára. Nagykörös, 1913.4.; Horváth József: A Nagykőrösi Kaszinó százéves története. Nagykörös, 1939. 8-10. 86 T-ir. XVIII., XIX. (Tanárky György naplója (1840-1842) és versei, továbbá egyes naplótöredékek 1845-1847-ből); és XX. Tanárky György levelei szüleihez és testvéreihez. 87 A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. III. köt. Bp., 2003. 1271.; Ács Tibor: „Hadi műveltségen épült nemzeti önállóság" - Tanárky Sándor a hadtudományokról. - -: A reformkor hadikultúrájáról. Piliscsaba, 2005. 175-190. 88 Pálmány Béla: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 18301840-es évek-ben. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989. Szerk. Pintér János. Bp., 1990. 493-518. 89 Térey Pál: Angol-skóthoni napló 1858. és 1859. évekről. Pest, 1859. 146-149.
