Horváth Józsefné: A győri Zrínyi Ilona Gimnázium - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 12/2005 (Győr, 2005)

III. Oktató-nevelő munka

A gimnáziumi osztályokban ekkor különböző ipari jellegű gyakorlati képzés folyt, amelyeknek elméleti részét az iskolai órák keretében, a gyakorlatit pedig az erre kijelölt üzemek segítségével oldották meg. A gimnáziumi oktatásnak kettős feladatot szántak: 1. Alapos és korszerű ismeretek nyújtásával előkészíteni, alapot adni a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra. Erre természetesen csak a legjobbak voltak alkalmasak. Tény, hogy a Zrínyi Gimnáziumban (főként az elején) igazán jó vagy kiváló képességű tanuló sajnos kevés volt: ezek inkább a nagyobb múltú Révai és Kazinczy Gimnáziumokba kérték felvételüket. De az is tény, hogy a Zrínyiben kitűnő, jeles és jó eredménnyel érettségizettek 80%-a is felvételt nyert, és ez azt mutatta, hogy az intézményben - hátrányosabb körülmények között is - a tantervi követelményeknek megfelelő szintű oktatás folyt, és tanáraiktól a növendékek jó alapot kaptak. 2. Feladat, hogy általános műveltséget szerezve alkalmassá váljanak általános irányú középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, és érettségihez kötött, magasabb tudást igénylő szakmák megszerzésére. A Zrínyi tanulóinak zömét valójában e második feladatkörbe tartozó tanulótípushoz sorolhatjuk, akiknek oktatása, nevelése az iskola pedagógus kollektívájától igen nagyfokú türelmet, szaktudást, változatos módszereket igényelt. Ha valahol, hát itt kezdettől fogva alkalmazni kellett a hármas pedagógus-etikai alapelvet: jóság, türelem, szeretet. A gimnáziumban az első érettségi vizsga 1958. június 18-án volt. Az a IV. leányosztály érettségizett 3 l-es létszámmal, amelyik az intézetben csupán az utolsó két évfolyamot végezte. Kitűnően 1 jelölt érett, jelesen egy sem. Nem felelt meg viszont 1-2 tárgyból 3. Az intézmény 1958. június 28. keltezésű jegyzőkönyve 257 gimnazistát tart számon, tanulmányi átlaguk 2,83. 1958 szeptemberében már 10 gimnáziumi osztály kezdte meg a tanévet: három I. osztály, négy IL, két III. és egy IV, rögzíti az 1958. augusztus 22. keltezésű alakuló értekezleti jegyzőkönyv. Ennek a tanévnek nyugodt befejezését zavarta meg az Apáca utcába való áttelepítés, amit azért kellett még a szorgalmi időben megtenni, hogy az 1959. szeptember l-jével induló Felsőfokú Tanítóképző működéséhez szükséges átalakításokat el tudják végezni. Az az érett-