Molnár András: Deák Ferenc a Győri Királyi Akadémián 1817-1821 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 11/2003 (Győr, 2003)

Deák mint joghallgató (1819-1821)

vényeinek felolvasása mellett minden évben ünnepi beszédet mondott az akadémia tanulói számára. Fejér, a néhai keszthelyi uradalmi ácsmester fia, a győri királyi akadémia 1818. november 5-én tartott ünnepélyes tanévnyitóján a törvények tiszteletéről beszélt. Beszéde mély benyomást tehetett a hallgatóság soraiban ülő 15 éves kehidai fiúra, Deák Ferencre is.

103 Deák Ferenc a győri jogakadémia elvégzésével még nem tekintette befejezettnek tanulmányait. (Bátyjának korábban tökéletesen elegendő volt az akadémiai végzettség, mert ezzel az iskolázottsággal is megyei főszolgabíró, majd alispán, valamint országgyűlési követ lehetett.) Deák 1821 augusztusában tért haza Győrből, hogy szülőmegyéjében kezdje meg joggyakorlatát. Egyéves zalai patvaristaság, majd egyesztendei pesti jurátusság után, 1823. december 19-én jeles eredménnyel tette le a királyi táblán az ügyvédi szigorlatot. Ügyvédi diplomáját 1824. február 16-án hirdették ki Zala megye közgyűlésén, ezzel Deák jogosult lett ügyvédi praxis folytatására, vagy közhivatalok viselésére.

104 Deák korának nemesi műveltségeszménye az úgynevezett retorikai műveltség volt; az számított műveltnek, aki megtanult latinul, ismerte a hazai jogot, és rendelkezett a közéleti szereplés alapvető készségével, jól tudott szónokolni. Deák későbbi pályafutása bizonyítja, hogy tökéletesen elsajátította ezeket az ismereteket, műveltségének iskolában szerzett magja tehát megfelelt a táblabíróvilág tradicionális eszményének.

105 Ez megfordítva is igaz; tudniillik a retorikai műveltséget középpontba állító iskolai oktatás - esetünkben a győri királyi akadémia - hatékonyan és eredményesen alapozta meg Deák közéleti tevékenységét.