Perger Gyula: Újváros 1703-as telekkönyve. Győri Újvárosnak Conscritioja In Anno 1703. Die 9 Jully - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 8/2002 (Győr, 2002)
Bevezetés
18. század eleji vagyoni rétegződését is. Az akkori főutcán 6 mészárszéket, 7 kovácsműhelyt, egy-egy bognár, lakatos és fazekas műhelyt is összeírtak. Ezek mellett egy „serfőzőműhelf, egy „íugosház" és egy bolt is helyet kapott a lakóépületekben. A telkeken belül egy jégvermet és 11 kutat számoltak össze. A kutak közül az egyik „az utcára szolgált. A Rác utcában a házak zömének sövényes fala volt, csak elvétve találkozunk mórtéglából vagy „kőbőr emelt épülettel. A tevékenységre utaló építmények között nagy számban találkozunk „lúgos házzal, íugos sz/nnef. Ez érthető is hiszen a telekkönyv adatai szerint, a városrész vargáinak döntő hányada ebben az utcában lakott. Építményei jellegében a Rác utcához hasonló volt a Rábca parton húzódó „Fazokas ucza" is. A temető körül záródó városrész külső utcái, a kisebb-nagyobb közök épületei szegényes képet mutatnak. Itt kicsi telkeken, szinte kizárólag sövényes házak épültek. Forrásunkban többször feltűnik az „ajtó, vagy konyha eíőtt bolthajtás", de találkozunk „bolthajtásos tornác '-cal is. Ezek a kifejezések egy olyan - a 20. századig megőrződött - építőgyakorlatra utalnak, melynek példái egykor mindenütt megtalálhatók voltak Győr környékén. 18 A házakra vonatkozó leírások kiindulásul szolgálhatnak olyan történeti-néprajzi vizsgálatokhoz, melyek falu és város, illetve az egykor falusias jellegű külvárosok építészeti, település- és gazdaságtörténeti múltját dolgozzák fel. Köszönettel tartozom Dr. Sáry István nyugalmazott levéltárigazgatónak, hogy e becses forrásra felhívta figyelmemet. Dominkovits Péternek és Dr. Horváth Józsefnek pedig a forrás pontos olvasatához nyújtott segítségükért.
