Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A nevek alaki vizsgálata

Jelentésátvitel: - a földrajzinév továbbélése: Csonkaér, Tóra düllő, Bácsai tó, Bíróere, Mocsola, Dunalapos, Berekalja, Dunaér melléke. - Az árvízvédelmi szabályozások következtében ezek nem vizes területek már, hanem jó szántóföldek, de legalábbis rétek (víz nélkül) a folyók felőli oldalon. Értelem nélkülivé változás: Böngettyű, Horkola, Kocskola Az értelmezés hiánya, hogy a régi képzet elhomályosult. Lekopás: két v. többalakú névből elmaradnak a használatban a megnevező részek: nincs az anyagban. Idegen eredetű nevek: Dreher vágány; a dűlőnevek között nincs, pedig Győr városa a XIX. századig elég erős német hatásnak volt kitéve, még sincs ennek jele a külterületi földrajzinév anyagban. A földrajzinevek változása és elmúlása A földrajzinevek keletkezésének oka Lőrincze Lajos szerint is, hogy „az ember tájékozódni akar a tájban, meg akarja különböztetni a földfelszín egy-egy darabját". A dolgozatomban összegyűjtött névanyagot az állandóság, a változás, elmúlás, új keletkezés szempontjából is megvizsgáltam: - a legrégibb jelentésű nevek a folyók: Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Pándzsa, Marcal. - a város neve: Geur — Győr - a városrészek: Révfalu, Pinnyéd, Újváros (500 éves) következnek. - a legfiatalabb nevek az urbanizáció változásainak köszönhető: vízmű, töltés, Domus-raktár és egyéb típusú nevek. A táj változással természetes módon a nevek is változnak, de nagyon lassan. A múlt század végi vasút- és csatornaépítéssel „átszabták" a határt, a földterület egy része már nem mocsaras, megváltozott a táj jellege; a jeíentésátvitelnél már említett példák — Bíróere, Bácsai tó - ma csak nevükben ér, tó; de több esős év után még „feljön" a víz. A Malomszeri dűlőben már nincs malom, de a neve őrzi még. A Püspökerdő tulajdonosa ma a város, de a név őrzi az előző tulajdonost.