Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

Petőfi Sándor: A nép nevében írja: „De azt kérdeznem engedelmet kérek, Majd elfeldtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort A sok hős lábnak, mely ott úgy futott ? „ „A kismegyeri csatában mindkét fél részéről összesen 80 000 katona vett részt, ezek fele francia volt. Az együttes veszteség 3331 halott; emlékükre Győr város és megye közönsége díszes emlékmüvet emelt a patak és a vasútvonal közötti területen. Magyar, német, francia nyelvű feliratai tájékoztatnak a történtekről." (Győr-Panoráma. Atheneum Bp. 1968.) 310. Kismegyeri vasútállomás: hiv. megállóhely; épült: 1896. és megszűnt a szolgálat 1978-ban. Ma Kismegyeri vasúti őrház csak (megszűnt). 311. Kismegyeri útátjáró: az előbbi vasútállomástól 50 m-re keresztezi a Veszprémi új országút a vasutat. 312. TV-torony: népiesen; hiv. Mikrohullámú reléállomás; épült 1960-as években; Győr legmagasabb pontján - 135 m-rel a tengerszint felett. - a Kakashegyi dűlőben. 313. Kismegver: - az előzőben ismertetett határrész; - ill. Győr legdélibb lakott területének neve. Az első neve a XIII. századi oklevelekben Merana: (1220. Okmt. 1.5.) és ÁUOT. 170) Megér (1252. Haz.Okmt. VI.61.1266.D1.3634.1356. Csánki III.552.) - nevét a Megyer törzsről kaphatta. Később a bakonybéli apátság is szerez Megyeren birtokot, míg a XIV.sz.ban, mint a Hédervári János által a győri székesegyházhoz épített kápolna alapítványi birtoka szerepel az egykorú oklevelekben és feljegyzésekben. (Csánki III. 552.1.) A középkor vége felé azonban az említett alapítványi birtok a győri káptalan földesúri joghatósága alá került. A minden bizonnyal önálló helységként létezett Megyer déli határa már a XI. században Felkert néven nyert említést, sőt egy ideig magát Megyert is Felkertnek nevezték. A teljesség kedvéért meg kell még említeni, hogy egy 1375. évi oklevél Szőlős-Megyer alakban sorolja fel. (1375 Dl.6265) A község a törökök Győr elleni ostromai alatt pusztult el, bár már előzőleg is ismeretlen okok folytán meglehetősen elnéptelenedett. Egy 1497-ből származó adólajtsom ugyanis a falunak még 17 portáját veszi számba, ezzel szemben az 1518. évi dikális összeírás már csak 3 portát jegyez fel. (Bedy 1.76.1.) A közvetlen veszedelem elmúlásával Megyer ismét betelepült és a Szent Benedek rend birtokába került. I. Ferdinánd király új adománylevele alapján