Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)
A dolgozat szerkezete - Adattár
256. 83. sz. műút — Pápa felé: A köztemetőtől új nyomvonalat építettek az új lakótelep tervezéseivel egyidőben (1965-68). 257. Pápai út-Régi Országút: - elég magas töltésen — kockaköves — még a múlt század régi árvízszabályozásakor építve: védte a dűlőket a Holt-Rába (Marcal) áradó vizeitől. A neve is mutatja, hogy a városból kivezető legősibb nyomvonalú országutak egyike Pápa-Városlőd-Balaton irányába. 258. Kisüti dűlő: a városrész déli részén mehetett egy „Kisút" a határba kivezetve, még a vasútépítést megelőző időkben. Ezt a vasút építkezés kettévágta; így a szabadhegyi határba is jut belőle. 259. Serfőző dombi düllő: 1871-ben megépült Győr-Szabadhegy vasútállomással teljesen beépült - az 1912-ben megnyitott Új Köztemetővel, (csak az öregek ismerik). Egy része szintén Szabadhegyen is!) 260. Vámház ill. Útkaparóház - hiv. Ménfőcsanaki vasúti őrház - a Baráti országút kiágazik a Pápai útból - mely Csanak felé délnyugatra ágazik, és a Baráti-országút keresztezi a Pápai vasútvonalat is. E háromszögben van is e két épület; felváltva használják a két megnevezést (ma lakóházak) - és vásártér mellette. 261. Pápai útra düllő - a Csanaki - v. Pápai úttól nyugatra - a mai Szeméttelep helye; 262. Góré düllő: A Holt-Rába (Marcal) egyik kanyarulatában található - már ezt is kezdik felmérni kiskerteknek. 263. Gerencsér düllő: a legdélibb része a győri határnak - e részen Csanakkal szomszédos: jó szántó. 264. Rába melletti düllő: a Rába és Marcal közti terület déli része; 265. Rába düllő - egészen a Gyirmót határig húzódó legdélibb szeglete - délnyugatra. 266. Külső-Szállások : — Sertéshizlalda volt még 1980-ban is; Győrnek nagy, több évszázados hagyománya ezen iparág. Ma raktár áruház lett: stílusosan Marcal néven. 267. Kerek-erdő: — a Pándzsa torkolat környéke: emberemlékezet óta erdő; a „front alatt" kivágták, (1945-ben) de újra nőtt pár évtized alatt.
