Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

243. Pápai vasút - 1871-ben - a Győr-Kiscell (Celldömölk) vasútvonal épült. A Nyugati Vasút-Társ. építette, és 1889-ben lett a MÁV-é. 244. Veszprémi vasút - vonal 1896-ban épült, augusztusban avatták, Bakonyszentlászlóig, majd decemberben Veszprémig épült ki. (Jutásig) 245. GYSEV-delta - Szabadhegyről kötötte össze a GYSEV teher pu-t. (a németek 1944-ben építették, a háború után felszedték, de a helye még az új lakótelepen is van kihagyva; (katonai szerepe van ma is). (1.188.) 246. Vasúti átjáró - a pápai vonalon - a Baráti országút megy át rajta. 247. Marcal — (folyó) a Rába jobboldali mellékfolyója. Jelentése: 1086. alvens, Murzol; Győrffy 2.5064 v. ö.latin Mursella római kori település a mai Árpás határában, a Rába és Marcal között. Ez a kicsinyitőképzős származéka az illir murs mocsár főnévnek. A magyar Marcal közvetlen előzménye egy szláv Mosel Mursels lehetett. (Ortvay Vízrajz. 1.563.) Melich: MN Y 2.105 Kemenes Pál Mny. 17.221. Fehér Ipoly: Győr megyéről és városról szóló monográfia 1874-ben jelent meg. Benne a következőket olvashatjuk: „a Marcal szabálytalan kis barna patak, amely a Bakony dny-i végén ered; több csermellyel egyesülvén a Zala megyén áthaladván, mint határvonal szorul Vas- és Veszprém megyék közé. Majd Marcaltő és OMalomsok között eléri megyénket és a Rábával csaknem párhuzamos irányban K.Árpád, Mórichida, Rába-Szt. Miklós és Koroncó helységek határait „átmosva Gyirmóth fölött szakad a Rábába". Dr. Göcsei Imre: Holt Rába v. Marcal? c. tanulmányában a következőket vallja: (Győri Tanulmányok 4. 1979.) Fenti idézet az bizonyítja, hogy a Marcal torkolata Gyirmót és Koroncó között, tehát a mai torkolat közelében volt a szabályozás előtt. (1890-1893) így semmiképpen nem lehetett a Marcal medre az a morotva, amely ma Győr déli részén ömlik a Rábába. Ezt a tényt, vagyis a Marcalnak Koroncó és Gyirmót közötti torkolatát rögzítik az első katonai felmérések is 1784-ben. A Rába mai medrét hiába keressük a térképen, mert a Rába nem a mai helyén folyt, hanem attól keletre, abban a holt mederben, amelyet némely térkép Marcalként rögzít. A Pándzsa torkolata pontosan ott van ezen a térképen is, ahol ma található. A Rába nagy kanyarulatokkal folyt Győr felé, ahol a mai torkolat helyén, a Vár alatt ömlött a Mosoni-Dunába. Ha összehasonlítjuk az 1971-ben készült 1:25.000 topográfiai térképpel az 1784est, jól láthatjuk, hogy a Rába szabályozás előtti nagy kanyarulatai a Marcal jelen-