Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

Pataháza ezután önálló helységként működött tovább a szintén különálló Révfalu szomszédságában. (Malomsok 1271. Malomsuk. 1348. Molonsok 1361.) (Lengyel A.: Pusztult falvak) 109. Körtöltés — (hiv.) népies: Körtőttis. Révfalui körtöltés, vagy lokalizációs körtöltés. Az 1954-es árvíz Ásványráró felől zúdult a városrészre, mert ez a legmélyebb része Szigetköznek. Ennek a védelmében épült ki az 1960-as években e töltés a Mosoni-Duna újfalui ágától - a bácsai ágáig - mintegy háromszög átlójaként védi a várost. A nép csak töltés - „tőttis"-nek nevezi néha, amit — nyári gátként neveznek hivatalosan egy-egy szakaszán. 110. Vargakő: A Mosoni-Duna partján tulajdonképpen visszafelé a folyással szemben, de a városrésztől északra, a folyó kanyarulatában volt egy népszerű kertvendéglő, még 1950-ig üzemelt. A vámház is itt volt és egy betonkövet építettek a partoldalba - védműnek; A vargák itt áztatták a bőröket, innen származik a mai neve. így hívják ma is e szakaszt; s az evezős fiataloknak jelent ma is értelmet, hogy a Vargakőig kell felmenni edzés gyanánt, vagy még feljebb a Szúnyog-szigetig. (1.125.) 111. Újfalui — út (Győrújfalu) népies: Ujfalusi út — a városból kivezető út a töltés oldalában, még 15 évvel ezelőtt is földút volt. (1954-es árvíz) 1970-es években épült egy új híd (Széchenyi-híd a Moson-Dunán — Gyárvárosból átível Révfaluba; így ekkor szélesítették meg; ez az út vezet Szigetközön keresztül Mosonmagyaróvárra.) 112. Bírósági fődek (GymU. 196.) Az újfalui határ és Kis-Duna közé szorult csücske a határnak. Ma is így nevezik, pedig rég nem a bíró vagy a bíróság használja. 113. Pinnyéd: valamikor halászok lakták. Innen ered német neve: „Fischer Dorf (Halászfalu). Földesura a győri püspök volt, aki 1537-ben királyilag megerősített kiváltságlevelet adott a településnek. Az 1590. évi szeptember 6-án megtartott megyei közgyűlésen már mint falut említik Pinnyédet. Ekkor többségében szabadalmas malombirtokosok lakták. Még, ugyanebben az évben Miksa német hadai elpusztították a községet, de csakhamar felépült. Győr 1594. évi ostroma idején császári hadak szállásoltak benne és ezek, vagy az őket üldöző török hadak a falut felgyújtották. Pinnyéd évszázadokon át csak egyetlen - a Rábca partján húzódó - házsorból állott. Talaja annyira vizenyős, hogy temetőnek alkalmas területet nem találtak rajta. (Tomaj F.: Arrabona 1970. /12/1907-ig!)