Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

A révfalusiakat csúfolták gunárvárosiaknak, de nem azért, mert sok libát tartottak, hanem a rossz ivóvíz miatt golyvasok lettek sokan; ezek veszekedése úgy hallattszott, mint a liba-rikácsolás

. A népies csúfolódás a századunkban áttevődött a szigetiekre — libások! - sajnos az ott élő izraelita lakosság miatt a futballcsapatot biztatták: „Hajrá libások!" Az utóbbi saját gyűjtés! 90. Nagytákó - Pinnyéd határában lévő elpusztult puszta. (1.114. sz.) birtokai voltak itt is. (GymU.269.) Adatközlőim szerint a század elején Schlichter-téglagyáros üzemeltetett itt egy téglagyárat — így kibányászták „leszedték" - azt a csepp kiemelkedést, ami miatt szántó lehetett a vízzel körülvett sarokban. Ma beépülőben a gödrök - hétvégi házakkal. 91. Kenderáztató düllő: - már feltöltődött, csak a név őrzi a régi foglalkozást (beépült). 92. Emődi-tag a tulajdonosról nevezik így. 93. Kövecses-csónakátkelőhely a Mosoni-Dunán, ma már belterület, de feljegyzem, mert később kihalnak az emlékezők: A kisbácsai munkások itt réven keltek át a szemben lévő MVG-be; 1944-ben a bombázáskor a tele ladik beleborult a folyóba, sokan meghaltak. (Fűzfa bácsi volt az utolsó révész) — „Kőemberek" emlékmű felállítása megtörtént 1996-ban. 94. Bávánvra düllő: — szántó volt. KM - Vámoson is megtalálja e nevet. „a bálvány" földrajzi név funkcióban 1055-től jelentkezik (Bárczi Tih.Al. 48,66). 95. Középdüllő (GymU. 296. sz. úrbéri térképen szerepelnek a következő dűlőnevek: Bírósági, Kövécsgödri, Malmokalja, Berekalja, Öregföldek, Sárási dűlő, KisDunalapos, Füzes. Révfalusi határban fekvő Tákó puszta térképe (1864. év készítette Szakonyi Ignácz hites mérnök) 96. Dunaalaposi düllő - (GymU.-296.) 97. Paprét — a fentiek egy része; 98. Nits-kert — szintén a fentiek (96) része 99. Öregfődek - (GymU. 296.)