Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

31. Holt-Duna (Hótduna) - népies nevén Bácsai-tó néha Tószeri-tó; ezen volt meder az elválasztó rész, a Nagybácsa és Kisbácsa részek között; ma sem művelhető, nádas, vizenyős. (Magas víz esetén tó-szerű részek alakulnak ki.) - újabban hiv. Szávai-csatorna. 32. Mocsola (dűlő) mocsolya-lacuna (OKISZ) -1229. 1231. Muchafalew /ÁUO. I. 238). „Alsó-Szigetközben az Árpád-kori víznév egy határrész nevében őrződött meg. Földrajzi névként adatközlőim nem ismerték, - írja Kázmér M."— 1988-ban ismerik, jó minőségű, mély talajú földek. Az emlékezet szerint régen kenderáztató hely volt, vizes területként. 33. Szent-Vid legellő: - kolostor volt rajta; M. S-né a gyerekkorában = (1905-10-ben) még kövei között játszott. Kutatta később a múzeum. Kázmér szerint: „Szentvid — Szent Víd védőszent név Szemvid 1337. Poss. Scentwyd. (Cs.III.559.) 1339. Scentvid (H.I.33.1440, 1460, 1467, 1472.) Zenthwyd (Cs.III. 559.) 1473, (H.I.386) 1778, 1782, „... illám Terram quae olim ad Szent Vid vára..." (Can.Vio.) 1903. Szent Véd.) Az elpusztult középkori település neve egy határrész nevében maradt fenn. Lengyel Alfréd kutatásai szerint: „Győrtől északkeletre, a mai Likócs puszta táján fekvő község volt; határai a Kis-Duna mindkét partjára kiterjedtek. 1222-ben II. Endre király egyik oklevelében „Szent-Güd" néven szerepel legkorábban írott kútfőinkben. Később a XIV. sz. és XV. sz-ban oklevelekben gyakran olvashatunk a Szent-Vid nevű possessióról, amely vámhely is volt, sőt 1472-ben külön rév is tartozott hozzá; Fintafalvi (vagyis Nagylucsai) Orbán budai kanonok és a Bajcsi család tulajdonaként. Szent Vid tiszteletére épült temploma is volt, amely talán, ha romokban is, de 1593-ban még fennállott. Az egykorú közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint ugyanis ekkortájt a község már elpusztult, minden bizonnyal a török hadak pusztításai következtében. A település birtokosa a XVI. sz. alkonyán a Lipcsey család volt, majd később a Torkos család szerzett itt többek között jelentősebb birtokokat. A feldúlt helység földjei idővel nagyrészt beolvadtak a bácsai és szentiváni határokba, míg a megmaradt terület ma Likócs puszta néven ismeretes. (1. később) - amely a Duna jobb partján van - míg az említett egész terület ma „Szent Vid - legellő a bal parton van. •