Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

zését, hogy a vár, illetve a későbbi megyeszékhely elnevezése személyi eredetű. Figyelembe véve továbbá azt is, hogy magyar helyneveink túlnyomó részénél dokumentatív alapon ki lehet mutatni a törzs, vagy nemzetség névadójának személyét, nehezen képzelhető el, hogy egy oly fontosságú helynek a megjelölésére, mint amilyen a kora Árpád-kori Győr is volt, csupán egy általános jellegű, térszíni formát kifejező, geográfiai köznév szolgált volna. Nem is szólva arról, hogy az ásatások tanúsága szerint is a mai Káptalandomb ismételt mesterséges feltöltésének következménye, a korábbi települések romos rétegei viszont nem emelhették ki ezt a tereprészt annyira a honfoglalás idején, hogy gyür jellege névadásra késztette volna az akkori várépítőket. (Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása c. tan. Arrabona, 1963. 108-109. o.) Az alapjául szolgáló személynév annak a személynévnek lehet az „r" képzős származéka, amely Algyő-Felgyő utótagjában él tovább. Más feltevés szerint a Győr helynév (földrajznév) a magyar nyelvi, nyelvemlékbeli, népnyelvi, nyelvjárásbeli gyür, domb, bucka főnévvel tartozik össze. Nem meggyőző az a vélemény, hogy a „gyűrű alakú erősség"-nek értelmezett Győr helynév a magyar „gyűrű" főnév török előzményére megy vissza. Az is valószínűtlen, hogy a Győr helynév egy átkelőhely jelentésű avar szóból (vö ótörök - joyur — átkel, átmegy DTS - 270) származik. A mai Győr helyén a római korban álló városnak latin Arrabona a neve, a kelta Arrabo - „Rába" folyónévből képződött. A német Raab — Győr a Rába folyóról vonódott át a torkolatánál épült városra. (Kiss Lajos: FNESZ 548. o.) Kálmán Béla is a leggyakoribb névtípus, az apanév csoportjába sorolja Győrt. (A nevek világa 74. o. Gondolat K. Bp. 1973.) Az 1970-ben Győrhöz csatolt Győrszentiván földrajzi neveit feldolgozta dr. Unti Mária, jelen dolgozat konzulense. Ménfőcsanak és Gyirmót községeket ugyanakkor kapcsolták Győrhöz, de önálló arculatukat falusias jellegű, agráripari település maradt később is megtartották. 2. Bácsa - Bácsán, Bácsára; 1966-ban Győrhöz csatolt település, északkeletre a központi Püspökvártól. (1231/1945. Bacha Györffy. 580. 1257. Bacha) Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Vö. 1111. Bacha név (CDES 1.63.) 1146. Az alapjául szolgáló személynév a Bács Csánki 3.545. MVV. Győr.v.20. Kniezsa AECO 1.109-111. MNY.6.31. Stanislav Slov.Juh.2.16. - szláv eredetű személynévnek tartja.) - a győri Káptalan egyik legrégibb birtoka. A fenti településre használtatik felváltva a Nagybácsa név is. Nagybácso.Bacha.