Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

1. A Széchenyi István Főiskola jelentősége Győr gazdasági életében

1. A Széchenyi István Főiskola jelentősége Győr gazdasági életében Győrött a jezsuita rend alapított kollégiumot 1628-ban, majd 1776-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal hittudományi, bölcseleti és jogi akadémia működött 1892-ig. A város felvilágosult polgárai és hatalmi elitjének egy része felismerte, hogy a fejlett iparral és jelentős kereskedelemmel rendelkező Győr csak akkor lehet Nyugat-Dunántúl szellemi, kulturális és tudományos központja, ha a felsőfokú képzést fenntartja, illetve egyetemet tud alapítani a városban. A provinciális, haszonelvű mentalitással rendelkezők csak gazdasági nehézséget láttak a felsőfokú képzés fenntartásában. Győrnek volt esélye Magyarországon a harmadik egyetem (Budapest és Kolozsvár után) alapítási jogának elnyerésére az 1900-as évek elején, de hosszú mérlegelés után ezt Pozsony kapta. A trianoni békediktátum után a pozsonyi egyetem megszűnt, felszerelését Győrön át Pécsre szállították. Ezzel egyidőben, 1921ben a kultuszminiszter közgazdasági egyetem alapítási lehetőségét ajánlotta fel - az ipar és kereskedelem fejlettsége miatt - de ez sem valósult meg. A hiányt érezve a magyar kormányzat még 1951-ben és 1963-ban is hozott határozatot egyetem alapításáról, végül az 1968-as kormányhatározat vált valóra: főiskolát alapított Győrött. 1970-ben indult a beruházás és most a Széchenyi István Főiskolán kb. 6000 hallgató tanul évente és 500 dolgozónak, köztük 250 magasan képzett oktatónak-kutatónak biztosít munkahelyet. A magyar országgyűlés 1999-es döntése szerint 2002-ben egyetemmé alakulhat a főiskola, ha az egyetemmé válás feltételeinek megfelel. Miért ilyen hosszú az út az egyetem alapításáig Győrött? Ennek okát e témával foglalkozók a város hatalmi elitjének szemléletében és erős akaratának hiányában találták. Jáki Szaniszló „Egy város, egy Jedlik, egy egyetem" című előadásában Leiden holland város példáját hozta fel okulásként. Leiden város hősies ellenállása (spanyol hódítókkal szemben) után 1574-ben választhatott tíz éves adómentesség vagy egyetem alapítása között. A leideni polgárok a nagy ínség ellenére is az egyetemet választották. Ok már akkor sejtették, hogy az egyetem sokkal többet hoz a városnak, mint a tíz éves adómentesség.