Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

4. A főiskolai hallgatók értékvilága - A társadalmi értékek egyéni megítélése

Érdemes figyelni a kérdések jellegére és az arányokra. A korábbi kérdések során a családok közel 90 % tartotta igen fontosnak és ebben a kérdésben is mindössze kb. 10 % áldozná fel. Látszólag ezzel nincs semmi gond, de elgondolkodtató: a közlekedésmérnökök dupla arányú és a jogászok közel dupla válaszaira. A család önmagában vett értéke tehát fontos. A család azonban nem önmagában létezik, szükséges hozzá tagjainak fizikai és lelki egészsége, valamint baráti kapcsolatai. Ezeknél a perifériáknál már lényegesen rosszabb a helyzet. Korábban közel 90,0 % tartotta nagyon fontosnak az egészségét, ebben a kérdésben viszont már közel 20 % áldozná fel a karrierét. A legkritikusabb faktornak azt tartjuk, hogy hallgatóink 40 %-a tartotta feláldozhatónak a lelki békéjét. A megbomlott lelki egyensúly nem önmagában való tényező, mert a lelki béke hiánya befolyásolja a fizikai egészséget, a családi életet és a baráti kapcsolatokat. Pontos megfelelés csak a jó emberi kapcsolatos megítélésénél volt, hiszen korábban 68 %-uk tartotta nagyon fontosnak és itt is csak 25 % áldozná fel. Összességében levonhatjuk azt a következtetést, hogy a rendszerváltást megelőző időszakban a stabil magánélet biztonságot jelentett az akkori társadalom öszszes negatív hatásával szemben. A rendszerváltást követően azonban a család már nem tudja kivonni magát a negatív társadalmi hatások alól. Jó bizonyíték erre, hogy mennyivel erősebb a karrier cél, annál erőteljesebbek a különböző áldozatvállalások. Itt nem arról van szó, hogy a hallgatók nem gondolták át, mit jelent az egészségnek és a lelki békének az átmeneti feláldozása, hanem sokkal inkább arról, hogy egy létező társadalmi mintát követnek, annak minden későbbi negatív következményével egyetemben. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az elemzett társadalmi értékek kapcsolatba hozhatók-e a hallgatók társadalmi hovatartozásával és a szülők iskolai végzettségével. Nem tudtunk semmi összefüggést kimutatni a jelzett faktorok között. Egyedül a karrierért való áldozatvállalásban érzékelhető jelentősebb különbség a két nem között, de ez sem okozott különösebb meglepetést. Egészségüket, családjukat és lelki békéjüket a lányok jobbak féltették, mint a fiúk. Baráti kapcsolataikat viszont nagyobb arányban áldoznák fel a karrierért, mint az erősebb nem képviselői. Figyelmet érdemel viszont, hogy a lányok 15,6 %-a egészségét 35,2 %-a pedig lelki békéjét is kockáztatná karrierjéért. A férfiaknál ez az arány az egészséget kockáztatókat tekintve 24,5, a lelki béke esetében pedig 46,3 %.