Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

4. A főiskolai hallgatók értékvilága - Karrier, versus, magánélet

Ha a korabeli politika formanyelvéből kibontjuk a 80-as évek fiataljainak életeszméjét, akkor kiderül, hogy életüket csak az anyagiakban stabil és zárt privát szféra határain belül tudták elképzelni. (Kívánságaik 95 %-a ezen belül mozgott.) Ez az eredmény a korabeli hatalom számára azért volt megdöbbentő, mert az egyetlen létező hivatalos eszme és az igen erős politikai szocializáció egészen más értékeket propagált a társadalom felé. A vizsgálatba bevont korosztályt pedig már születésétől fogva a szocialista rendszer nevelte. A politikai szocializáció nemcsak hatástalannak bizonyult, de torz magatartásformákat is eredményezett. Mivel vágyaik örökösen a szük lehetőségek falába ütköztek, így a megvalósítás eszközeiből lassan cél lett. Nemcsak azért foglalkoztunk részletesebben a 20 évvel korábbi állapotokkal, mert az apák és az anyák nemzedékéről van szó, hanem azért is, mert a körülmények egyes elemei egy egészen más politikai és társadalmi viszonyok között is megmaradtak. A társadalmi közgondolkodásban és a napi publicisztikában igen gyakran felbukkan az a nézet, miszerint a mai, a rendszerváltással felnövő fiatalok (new ages) egészen mások, mint apáik nemzedéke. Eddigi vizsgálataink bizonyítják, hogy ez korán sem igaz. Magánéleti és társadalmi értékeket tekintve hihetetlen erős (még százalékosnál is nagyfokú az egybeesés) azonosságot találtunk. További kutatásokkal lehetne csak bizonyítani, hogy a családi minták hihetetlen erős és jó hatásfokkal történő továbbadásáról van szó, vagy pedig a társadalmi mikrokörnyezet egyes meghatározó komponensei maradtak változatlanok. Mindössze egy ponton találtunk különbséget. Egy évtizeddel a politikai rendszer megváltoztatása után a közügyek iránti érdeklődés és a társadalmi bizalom ugyanolyan csekély maradt, mint korábban volt. Ugyanakkor eltűnt a félelem és ezzel együtt a magánéleti és a munkahelyi biztonságra való törekvés sokat veszített az értékéből. Ennek okát két tényezőben látjuk. Egyrészt a korábbi korosztályokra jellemző politikai félelem teljesen eltűnt, másrészt a karriervágy és az egyéni feltörekvési stratégiák maguk alá gyűrték az egyéni életvilág félelmeit is. Az egyéni és társadalmi értékeket és ezek versengését négy kérdéscsoporttal jártuk körül. Ezek közül az első nagyobb érték együtteseket volt hivatva feltérképezni.