Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)
2. A hallgatók véleménye a főiskoláról és céljaikról
2. A hallgatók véleménye a főiskoláról és céljaikról Főiskolai, egyetemi éveik alatt a hallgatók számos alkalommal kerülnek kapcsolatba a főiskola különböző intézményeivel, amelyekről eltérő benyomások, vélemények alakulnak ki bennük. Ezek az érzések, tapasztalatok a diákok életének részévé válnak: segítik vagy gátolják az értelmiségi tudat kialakulását és fejlődését. Felmérésünk egyik célja a hallgatók főiskoláról alkotott véleményének feltárása volt. A kérdőíven a főiskolával kapcsolatban felsorolt szempontokat 1 -tői 5-ig terjedő osztályzattal lehetett értékelni. A hallgatók által adott osztályzatokat átlagolva a főiskoláról az alábbi kép rajzolódik ki.(2.1. diagram) A főiskolai, egyetemi hallgatókból a közösen átélt élmények kisebb-nagyobb közösségeket kovácsolnak, amelyek részben vagy teljes egészében a föiskola befejezése után is megmaradnak: életre szóló barátságok, szerelmek alakulhatnak ki. A társas együttlét a szórakozásban, a sportban és a vizsgára történő felkészülésben egyaránt sokat jelent, amit a diáktársak 4,04-es átlagos pontszáma is bizonyít. A főiskola környezetét, épületét a hallgatók közepesnél alig jobbra értékelték, ami azt bizonyítja, hogy a Duna-parton, szép természeti környezetben épült vasbeton blokkok nem nyerték meg a diákok tetszését. A főiskola nyújtotta szórakozási lehetőségeket az ötfokozatú skálán átlagosan 3,3-ra értékelik a hallgatók. Ez a nem túl jó érték valószínűleg két ellentétes hatás eredményeképpen alakul ki. A nagy zsúfoltságot és a helyiségek szerény voltát (ami lefelé húzza az átlagot) valószínűleg kompenzálja a közösség teremtette hangulat (ami felfelé viszi az átlagot). A két ellentétes hatás eredőjéből alakul ki az erős közepes érték. A tanórán kívüli tudományos képzés lehetőségeit a hallgatók átlagosan közepesnél alacsonyabb osztályzattal értékelik. Ennek az lehet az oka, hogy a hallgatók nem informálódnak kellőképpen a lehetőségekről, a nagy létszámú évfolyamok pedig a tanórák keretein belül nem teszik lehetővé az egyedi képzést.