Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

1. A Széchenyi István Főiskola jelentősége Győr gazdasági életében - Milyen családi háttér biztosítja ezt a tudástőkét?

1.6. táblázat. A hallgatók családjának havi nettójövedelem szerinti megoszlása (%) Család havi nettó jövedelme Jogász Közgazdász egyetem Közgazdász főiskola Közlekedés mérnök Átlag 31 alatt 1 1,5 5,2 3,4 2,9 31-50 4,9 6,1 12,1 8,5 8,2 51-70 12,7 22,7 13,8 32,2 18,4 71 -100 21,6 25,8 37,1 28,8 28,9 101 - 200 42,2 33,3 21,6 23,7 30,3 201 felett 17,6 10,6 10,2 3,4 11,3 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A hallgatók családi hátterének vizsgálata során felvett adatok arra is alkalmat adtak, hogy az egyes tényezők közötti kapcsolatot is feltárjuk. Módszertani szempontból is érdekes lehet annak megmutatása, hogy a társadalmi réteghez tartozás szubjektív értékítélete összefüggésben van-e a család nettó jövedelmével, a szülők legmagasabb iskolai végzettségével és a végzett munka milyenségével, ahogy azt feltételeztük. A kontingencia táblázatokon elhelyezett gyakoriságok alapján 0,1%-os, illetve 1 % szignifíkancia szintén igazolható volt, hogy a hallgatók által szubjektív módon választott társadalmi osztályhoz tartozás és a - család nettó jövedelme ( #

s

2

zt = 110,8, xI%9%,IQ = ^5,3 ) - a szülők iskolai végzettsége ( xl

z = 53,8, #99,9%,2o = 45,3 ) - az apa foglalkozása = 39,3 , Xg9%ao = 37,6) nem független egymástól. Ez azt jelenti, hogy a győri statisztikai minta alapján is bizonyítható (99,9%-os, illetve 99%-os biztonsággal) az Utasi Agnes által is megfogalmazott állítás, hogy a társadalmi osztályhoz tartozás nem független a család jövedelmi viszonyaitól, a szülők iskolai végzettségétől és foglakozásától.