Bőhm Antal: A Széchenyi István főiskola hallgatóinak véleménye Győrről és önmagukról - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 5/2000 (Győr, 2000)

1. A Széchenyi István Főiskola jelentősége Győr gazdasági életében - Milyen családi háttér biztosítja ezt a tudástőkét?

Ezek az arányok jelzik, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók átlagosnál kedvezőbb társadalmi helyzetben vannak, mert a TARKI 1998-as felmérése szerint a magyar lakosság 27,5%-a sorolta magát szűkebb értelembe vett középosztályba, (in Utasi 2000:28). Vizsgáljuk meg az osztálytudatot alakító tényezők eloszlását: a szülők foglalkozása, az iskolai végzettség és a jövedelmek szerinti gyakorisági megoszlását. 1.2. táblázat. A hallgatók megoszlása az apa fő foglalkozása szerint (%) Jogász Közgazdász egyetem Közgazdász főiskola Közlekedés mérnök Átlag Vállalkozó 35,7 16,9 42,3 16,1 31,3 Munkavállaló 20,8 43,1 41,5 46,4 36,5 Közalk., közhivatal. 22,8 15,4 7,3 16,1 14,8 Nyugdíjas 7,9 13,8 5,7 14,3 9,3 Háztartásbeli 0,0 0,0 0,0 1,8 0,3 Munkanélküli 1,0 6,2 0,8 0,0 1,7 Egyéb 11,8 4,6 2,4 5,3 6,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Látható, hogy a mintába bekerült hallgatók harmadának apja vállalkozó, több mint harmada munkavállaló munkás és hatoda közalkalmazott. Az is megállapítható, hogy a szülők fő foglalkozása szerinti megoszlása a hallgatók csoportjaibanjelentősen eltér. Jogász hallgatók esetében kiemelkedően magas a vállalkozó és önálló foglalkozású apák aránya (47,5 %), a többi hallgatói csoportnál 40 % fölött van a munkavállaló munkás apa. A 3. táblázatban látható, hogy az anya foglalkozása szerinti megoszlása lényegesen eltér az apákétól. Itt csak hatoda vállalkozó, harmada munkavállaló és több mint harmada közalkalmazott. A jogász hallgatói csoportnál a közalkalmazott/köztisztségviselő arány eléri az 50 százalékot. A munkanélküli anyák aránya lényegesen nagyobb, mint az apák esetében.