Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

Bevezető

Tisztelt Olvasó! A győri városháza épületének különféle ábrázolása a legjellemzőbb, leg­ismertebb jelképe városunknak. Azzá lett már megépítésének pillanatában. A reprezentatív épület és környezetének színvonala a századforduló győri polgárá­nak önértékelését is jelképezi. Az épület szépsége és a benne megtestesülő öntudat gondolom így együttesen emelték a város első számú szimbólumává. Mit is testesít meg ez az épület, - remélem a város minden lakosának ­melyek azok az értékek azóta is, amelyek összetartották a város közösségét? Né­hány a legfontosabbak közül: a munka szeretete, az új technikák, technológiák meghonosítása, a határokon túlra nyúló kereskedelmi-üzleti kapcsolatok, s a szellemi nyitottság, alkalmazkodó képesség. De említhetjük a sport és a kultúra szeretetét is. Elsősorban ennek az eredménye a város fejlettsége, gazdagsága és jóléte. Nem csupán a sokszor emlegetett kedvező földrajzi adottságnak. Az ala­pítványt tevő Bisinger József szorgalmával és munkájával alapozta meg azt a vagyont, melyet városának adományozott és ebből épülhetett fel a városháza is. Az a városháza, mely a helyi politika és közigazgatás központja. Meg­győződésem, hogy az elmúlt száz év képviselő-testületei és köztisztviselői munká­jának szellemét meghatározta a városért érzett felelősség, igyekeztek az épület rangjának megfelelően dolgozni. Kívánom, hogy utódainknak, gyermekeinknek is ugyanezen értékeket szimbolizálja a győri városháza! Győr, 2000. március 1. Balogh József polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents