Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

Bisinger József

ismét szükséges, arra mindjárt nevezetes összeg fordíttassék. Minthogy pedig ha minden fennebb említett épület, ápolda, jótékony célú intézet létrehozása már megtörtént, egészben véve kevés teendő lesz hátra, akarom, hogy a minden évben befolyandó jövedelmekből a még szükséges kiadások aránya szerint három új alapítványt hozzanak létre és ezek mindenkorra alapítványaim tömegéhez kapcsoltassanak, hogy az évenként gyarapodjék. Ezzel zárom utolsó földi kívánságaim és egyúttal kérem mindenható és kegyelmes Istenemet, hogy az emberiség javára és a közjóra szándékolt intézeteimet isteni védelme alá vegye és végtelen kegyelméből ezeket legjobb sikerrel ajándékozza meg.(...) Győr, 1843. április 20-án. Bisinger József s. k. PH." A végrendelet aláírásakor jelen volt Anwander Ferenc polgármester és Beke Ágost tanácsnok. Bisinger Józsefnek a tartozások kiegyenlítése után maradt 90 748 Ft összegű alapítványát az időközben létrejött Bisinger-alapítványi Bizottság 1844. március 20-án vett át hivatalosan. A végrendelkező féltestvérei ugyan pert indítottak a végrendelet ellen, ebből azonban az alperes város került ki győztesen. Ez az adott korban igen tekintélyes összeg, közvetlenül és a távlati terveket figyelembe véve is nagy jelentőségű volt a város számára. A végrendelet tulajdonképpen olyan intézményeket kívánt létesíteni, melyek a város vezetőit is élénken foglalkoztatták. A kapitalista viszonyok megjelenésével Győrött ugyanis mind erőteljesebben jelentkezett a társadalmi igény a szociális és jóléti intézmények felállítására, de ezek létrehozása csak polgári adományokból volt elképzelhető, mivel a város a szükséges összegekkel nem rendelkezett. Az alapítvány kamatainak igénybevételével viszont 1846-ban már épületet és kertet vásárolhattak, óvodai célra a nemrég lebontott Teleky utcai Bisinger-óvoda helyén. Az alap jövedelmét hitelügyletekből származó bevételekkel is igyekeztek növelni. 1844 júliusában pl. 40 000 Ft kölcsönt nyújtottak 5 %-os kamatra Székesfehérvár városának, melyet az 1852-ben törlesztett le véglegesen. 1848-ban a város a végrendelkező szándékának megfelelően felépítette a temetőkápolnát, 1858-ban megvették a Kossuth Lajos utca elején állt ún. sörházat azzal a céllal, hogy abból aggok házát, dologházat és óvodát alakítanak ki. A megvalósításra tervpályázatot írtak ki, az átalakítási költségek azonban olyan magasak voltak, hogy kivitelezésre nem kerülhetett sor. A Bisinger-alap kamataiból történt első komoly beruházás 1883-ban az aggok házának megépítésével ment végbe. Később ebben az épületben kapott helyet az ún. Bisinger-alapítványi óvoda. Miután a dologház eszméje a kiegyezés utáni fejlettebb kapitalista viszonyok közepette már idejét múlta, a menház felépítését követően lehetett először komolyan foglalkozni a Városháza bővítésének, esetleg egy új Városháza építésének gondolatával.