Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

Bisinger József

Bisinger József G yőr város polgárainak névjegyzékében a 18. század második felében fordul elő először a Bisinger vezetéknév. A sort az egykori Mosón megyei Gáta (Gatten­dorf) községből származó Bisinger Lipót kereskedő nyitja meg, aki 1774. május 25-én szerzett polgárjogot Győrött. Őt követte az ugyancsak Gátáról származó Bisinger Ignác üvegesmester, akit 1780. május 17-én vettek be a város polgárai közé. Bisinger Ignác Győrben Richter János üvegesmester lányát vette feleségül, s ebből a házasságból született 1780. május 24-én az apja nevét viselő gyermek. Bisinger József az apja műhelyében nevelkedett és a mesterség folytatója lett. Ti­zenhat éves korában Bécsben kezdte meg a mesteri cím megszerzéséhez szükséges vándoréveit. Itt Gantzel Lőrinc üvegesmesternél dolgozott. A bécsi üvegescéh által 1799. június 27-én kiállított bizonyítvány szerint 2 évig és 27 hétig „szorgalmasan és becsületesen" tanult. Vándorévei letelte után visszatért szülővárosába, ahol 1806. november 17-én ő is elnyerte a polgárjogot s ezzel lehetővé vált, hogy önálló életet kezdjen. Valószínű, hogy néhány évig még apja műhelyében maradt s csak 1809-10 körül nyitott saját üzletet. Erre utal egyébként 1843-ban kelt végrendelete, amely 33 év alatt szerzett vagyonáról rendelkezett. Bisinger Ignác, első felesége halála után még kétszer nősült. Harmadik házasságából születtek Jusztinia, Anna és Ignác nevű gyermekei, akiket 1812. március 14-én kelt végrendeletében kizárólagos örökö­seivé tett. József fiát kizárta az örökségből, s így ő az apa halála után a pereskedést elkerülendő, 5000 Ft végkielégítésben egyezett meg féltestvéreivel. A város egyszerű polgárai: iparosai, kereskedői életéről, hacsak nem történt életükben valami rendkívüli esemény, vagy nem fűződik nevükhöz nevezetes csele­kedet, alig tudunk meg valamit. Bisinger József több ezer iparostársához hasonlóan nem hagyta ránk önéletrajzát, így ha nem tett volna valami maradandóan nevezete­set, neve már rég feledésbe merült volna. O azonban szorgalmas életével, és vagyo­nának a köz javára történő hagyományozásával magasan kiemelkedett kortársai közül. A több százra menő számla, amelyet hátrahagyott, mutatja, hogy a mesternek a reformkori városban bőven akadt munkája, s abból jelentős vagyont tudott gyűjte­ni. Számadási irataiból azt is megtudjuk, hogy bár puritán életet élt, jelentős gondot fordított művelődésre. Színházba, hangversenyekre járt, francia, német, angol klasz­szikusokat olvasott. Jelentős volt a könyvtára és képgyűjteménye. Becsületes mun­kája, magatartása révén elért tekintélyének köszönhette, hogy Győr város külső ta­nácsa tagjai közé választotta, majd a „szegények atyjává" és az „árvák nevelőjévé" nevezték ki. Ezek a hivatali tisztségek egyben annak is bizonyítékai, hogy Bisinger József készségesen segített az elesetteken, a támogatásra, gyámolításra szorulókon. 1843 februárjában, a város első óvodájának megnyitásakor mint a külső tanács tagja jegyzőkönyvbe foglaltatta, hogy halála esetén olyan összeget hagy az óvoda javára, melynek évi kamata 200 forintot tesz ki. Magvassy Mihály, Győr város első óvodai tanítója, 1843. március 18-án óvodásaival köszöntötte névnapján az idős mestert,

Next

/
Thumbnails
Contents