Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)

A városháza

A tervek között jelentős eltérés az épület külső formájában mutatkozik meg. Alpár tervében a törékenyebb, csúcsosabb tetőszerkezet és a hozzá alkalmazkodó középső nagytorony és a tetődíszek egységükben hangsúlyosak. Hübner tervében kiemelkedik az 1792-ben épült tűztoronyra emlékeztető várostorony, a homlokzati rész előreugró melléktornyai, az oszlopos főbejárat, melyet kőerkély fed. Az épület lenyűgöző hatást kelt barokkos elemeivel, erőt sugárzó tornyával. A 3. helyezett Hofhauser Antal terve rendkívüli módon alkalmazkodik az épület nyugati szomszédságában épült ítélőtáblához és városi bérházhoz. Miután a pályázók az előzetesen megállapított 200 000 Ft-os építési költséget túllépték, a bírálóbizottság egyik tervet sem találta kivitelezésre alkalmasnak, s felkérték a város polgármesterét, hogy lépjen érintkezésben a három helyezettel egy módosított terv elkészítésére. Alpár Ignác az elfoglaltságára hivatkozva nem vállalta a megbízást, javaslatára Hübner Jenőre esett a választás, akivel 1894. szeptember 29-én megbízási szerződést kötöttek. A pályázatra beérkezett terveket Győrött a Vigadó helyiségében, Budapesten a Magyar Mérnök- és Építészeti Egylet szervezésében a nagyközönség előtt is bemutatták. Hübner Jenő 1895 őszére készült el vázlattervével, amelyet a városházépítő bizottság is elfogadott. A bizottság úgy döntött, hogy az építésnél a legjobb minőségű anyagot, kötőanyagként dunai kvarchomokot fognak használni. Az év őszére az építési terület bekerítéséhez szükséges 250 000 db téglát is a helyszínre szállították. Hübner Jenő tájékoztató jellegű terve és költségvetése alapján a városi közgyűlés 1895. december 7-i ülésén az építési költségeket a központi fűtéssel együtt 282 000 Ft-ban állapította meg. Ehhez jött még a tervező tiszteletdíja, 10 000 Ft, valamint egyéb munkára és berendezési költségekre 38 000 Ft. Az összes költség így 330 000 Ft-ot tett ki. Fedezetként rendelkezésre állt a Bisinger-alapból 255 000 Ft, tervezett bevételekből 60 000 Ft. A hiányzó költség 15 000 Ft volt. A tervet és költségvetést a belügyminiszter 1896. április 27-én jóváhagyta. A millenniumi ünnepséget Győrött 1896. május 14-én rendezték meg, s ezt az ünnepélyes alkalmat használták fel arra, hogy a városháza építését jelképesen megkezdjék. Az ünnepi szónoklatok meghallgatása után a Széchenyi térről indult az ünneplő közönség a vásártérre, ahol a korabeli sajtó szerint „ember-ember hátán tolongott... mire a menet éle odaért. A városház építéséhez szükséges téglarakások telve voltak néppel." Az építési területen az első, szimbolikus kapavágást Zechmeister Károly polgármester tette meg. Ezt követően az egyes munkacsoportokra és munkanemekre pályázatot írtak ki. A pályázati kiírásnál és elbírálásnál fő szempont volt a helyi iparosok előnyben részesítése, a jó minőség és az előnyös költségajánlat. Az építés ütemének megfelelően összesen 26 munkanemre lehetett pályázni. A győri mesterek közül a kőművesmunkákat Schlichter Lajos vállalkozó, a kőfaragómunkát Birkmayer János, a lakatos- és kovácsoltvasmunkát Prettenhoffer Imre épület- és műlakatos, az épületasztalos- és ácsmunkát a Hets testvérek, a szobafestést Krausz Károly kapta meg. Rajtuk kívül több jeles iparos és vállalkozó vett részt a munká-