Sáry István: A győri városháza - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 4/2000 Győr 2000)
A városháza
rültek, hogy a szomszédságukban épülő ítélőtábla terveit módosítani kellett. Alpár Ignác 1890-ben gyalogsági laktanya tervezésére kapott megbízást. A 90-es évek elején a vásártér egy részén (Szent István útja) impozáns épületekkel egy modern nagyváros képe kezdett kibontakozni. A tervekbe beleillett, majd központi kérdéssé vált egy új, az igényeket kielégítő, ugyanakkor a város nagyságát is szimbolizáló városház építése. A városházépítő bizottság a tanács teljes támogatásával kezdhetett az érdemi munkához. Szakértőként a késő eklektika jeles képviselőjét, a történelmi formaelemeket szabadon kezelő Alpár Ignácot kérték fel, s vele együtt keresték az építésre legalkalmasabb helyet. Zechmeister Károly polgármester elnöklete alatt a tanácsnokok, valamint Odor István mérnök és Alpár Ignác vázlatterveket készített. Először a Karmelita teret szemlélték meg, ahol a városra néző főhomlokzattal készült terv. Itt két épületet kellett volna lebontani, de csak nagyon szűkösen fért volna el az új városháza. A Dunakapu térre a Dunára nézőén egy neogótikus terv készült, mely minden igényt kielégített volna. Itt viszont 15 telket kellett volna megvásárolni, s a rajtuk levő épületeket lebontani. A számításba vett összes költség meghaladta az 500 000 Ft-ot. Utolsóként a vásárteret szemlélte meg a bizottság, ahol a Deák utca és a Fehérvári utca közötti délre eső teret találták beépítésre alkalmasnak. Ide Alpár Ignác a városra néző főhomlokzattal, a jobb szárnyon toronnyal és két mellékszárnnyal tervezett egy impozáns neobarokk épületet, melynek összes költsége 322 600 Ft-ot tett ki. A bizottság a vásártéri tervet ajánlotta a törvényhatósági bizottság figyelmébe. A városi közgyűlés 1892. december 30-án tárgyalta az előterjesztést, ahol a kereskedelmi érdekek védelmében sokan elvetették a javaslatot. Olyan nagytekintélyű és befolyásos személyek, mint Hilbert Ferenc, Jerfy Antal, Lengerer János, Mohi Antal, Schlichter Lajos, dr. Sikor József, dr. Angyal Armand főkapitány és mások a tervezet ellen szavaztak. Végül is a közgyűlés 39 szavazattal 37 ellen a vásártéren felépítendő új városháza terve mellett szavazott. A költségeket illetően ezt követően egy redukált terv készült, melyben a tisztán építési költségeket a tűzoltó helyiségekkel együtt 280 000 Ft-ban határozták meg. A központi fűtésre, villanyra és telefonra 32 000 Ft-ot. Előre nem látható kiadásokra 25 000 Ft-ot, berendezési költségekre 10 000 Ft-ot irányoztak elő. Az összes költség 350 000 Ft-ot tett ki. Több, mint száz adófizető városi polgár írásban tiltakozott a vásártér beépítése ellen, sőt többen új városház építését is feleslegesnek tartották. A vásártéren ekkor már állt a városi bérház, az ítélőtábla épülete s most volt tervezés alatt a vasútat átívelő közúti híd. A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés döntését, de a költségek mérséklését kérte. Ez 1893 júliusában megtörtént, majd a városházépítő bizottság Wennesz Jenő fogalmazót építési program összeállításával bízta meg. A kiküldöttek javasolták, hogy az új városháza kétemeletes, tornyos épület legyen, egy fö-, esetleg két melléklépcső feljárattal és alagsorral. A torony tűztoronyként került bele a tervezetbe, mert korábban már határozat született a fehérvári kapura épült torony lebontására. A megbízottak az egyes hivatalok elhelyezésére vonatkozóan is javaslatot tettek, melyek a következők voltak:
