Joannes Bocatius: Jaurinum redivivum. Győr visszafoglalása. Hősköltemény - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 1/1998 (Győr, 1998)

ezt a derék hadicselt, mert látszanak így a hadak most; ellenség ha kitör, még meghiusítja a célunk! — Istennek fogadást tettek s az eget könyörögve ostromolák addig s kérték térdhajtva segélyét, mígnem a hold ismét eltűnt s lappangva lapult meg, sürü sötét födözé képét, mindent betakarva. Kedvez az égbolton csillagsereg is, tovatűnik őrtüzük, árnyak közt húzódik a hold meg, a halvány, nem szinesül sugarán földünk, amiképpen előtte. Ezt cselekedte Atyánk, kinek enged a csillag, a minden. Éjszaka lőn, a veszély elmúlt mindenfele ottan. Észre alig vehetők önnön nyomaik, noha tudják. Élen a hű vezető bottal mutogat rövid útat. Látszik a Rác-hegy már, nincs messze a fal, hova tártnak. Itt a vezér rendez minden hadakat csatakészre. Száz lépés a kapú, nem több lehet ott, ahol állnak, bátran előveszi itt robbani a szerkezetet, mely isteni mű, nyomorult népnek sorsverte találmány. Szól a vezér: hordják bástyához emezt, lehelyezvén vár udvar kapujába, letörjék róla a zárat; átjárást ha nyitott, rontson katonája be rajta, és a levert várost megszállja az ellenek ellen. Végbevivék a fiak, vonták oda titkon a kordét, melynek — olasz szóval — súlyos rakománya: petárda. Hogyha reá helyezik, megnyitja magában az ajtót, széttöri, megnyitván ellenségnél a bejárást. — Mint a parancs, úgy mentek ezek munkára szekérrel; mások utánuk, ezek vállukra emelve, beálltak vár kapujába, holott suttogtak az éjjeli csöndben. Fal tetején őr állt, ki vigyázóbb társainál -e zaj megütötte fülét, s hangját fölemelve, ekép szólt: —Hej, mit akartok? Ugyan, honnan jöttök? Ki barátja? Vagy pedig ellenség? Mi a dolgotok éjszaka itten? — Egy közülök feleié, jól tudva szavát a töröknek: — Jaj, te török, nem az ellenség, itt csak mi vagyunk, jaj rémülten rohanók. Német s magyar üt vala rajtunk éjszaka, míg gabonát hoztunk szekerén s eleséget néktek. Ugyan, kérünk, nyissátok előbb a kaput meg, s jól őrizzétek meg tőlük a bástya falát is! Nem hadinép volnánk, nem fegyveresek, de adózó