Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

jet megszállásra azért volt szükség, mert a munkástanácsokba befurakodtak reakciós elemek is.

5 Győrben is szerették volna egyesek hatalomra juttatni [a reakciót], de a vagongyári munkástanács józanságának köszönhető, hogy ez nem történt meg. A vagongyár munkástanácsának felhívása adott alapot Szigethynek arra, hogy ellenforradalmi erők nem tudtak felülkerekedni. Ezért elismerését tolmácsolja a munkástanács felé.

6 A pártnak és kormánynak az a kérése a vagongyár munkástanácsához, hogy a vagongyáron múlik, hogy meginduljon a munka, és a Győrben lakó vagongyári munkások munkába álljanak.

7 Állást kellene foglalni, hogy hogyan kívánunk munkához látni. Felhívással kell fordulni a többi gyár munkástanácsai felé is a munka felvételére vonatkozólag.

8 A gyárban volt néhány személlyel kapcsolatban kifogás. Az a véleménye, hogy egyelőre Száva Jakab ne jöjjön vissza dolgozni és Hegyesi Antal se foglalja el szakszervezeti funkcióját. Az a véleménye, hogy Lakatos Albert volt igazgatónak adjanak máshol munkabeosztást.

9 Újból kéri, hogy a tanács tagjai hassanak oda, hogy minél előbb meginduljon a munka, mert fizetést is csak úgy lehet folyósítani. Ugyanis infláció lenne annak a következménye, ha olyan pénzeket fizetnének ki, ami mögött nincs termelés. Tudja, hogy a piacon drágaság van, ezt szövetkezeti felvásárlással fel lehetne számolni. Zuber Gyula: Elmondja, hogy az értekezletre jövet találkozott az Öntöde és Kovácsológyár munkástanácsának küldöttségével, akiknek Bartha Gyula azt mondta, hogy a vagongyárnak nincs munkástanácsa, és ki is vezették őket. Benkovics Miklós: Szeretné tudni, hogy mit mondjon a dolgozóknak a szovjet csapatok kivonulásáról, illetve kivonásáról, és mi az álláspont az 5 A szovjet intervenciót a november 4-i indoklások szerint természetesen nem az akkor még nem támadott munkástanácsokba „befurakodott reakciós elemek" tették szükségessé, hanem a reakciósok általában, akik „a gyárakat és üzemeket vissza akarják adni a kapitalistáknak, a földet a nagybirtokosoknak. Már el is indították Horthy zsandárait, börtönőreit, az egész átkozott és gyűlöletes, elnyomó és kizsákmányoló rendszer képviselőit, hogy a nép nyakára üljenek." „A Jelcin-dosszié". Ford. és szerk.: Gál Évaet al. Budapest, 1993, Századvég-1956-os Intézet, 90. o. Sárosi valószínűleg említette az indokok között (de semmiképpen nem egyetlen indokként) a munkástanácsokba befurakodott reakciós elemeket is, így kerülhetett az be a jegyzőkönyvbe. 6 Sárosi itt a vagongyár munkástanácsának Somogyvári Lajos 1956. október 30-i puccskísérletének elhárításában játszott szerepére, a munkástanács aznap kiadott felhívására utal, amelyet kötetünk első fejezetében két változatban is közlünk a 71. oldalon. 7 A közlekedési nehézségek miatt a vidéki dolgozók munkába hívása ekkor még fel sem merült. 8 1956. november 3-i ülésén a vagongyár munkástanácsa a munka felvételére szólította fel a megye dolgozóit. Ennek megerősítését, illetve megismétlését kérte az új helyzetben Sárosi János. 9 A vagongyári munkástanács november 2-i ülésén tárgyalt a vezető beosztású dolgozókról. 16 vezetőnél rendelt el fegyelmi vizsgálatot, őket a fegyelmi döntésig felfüggesztette állásukból. Lásd kötetünkben Maros József november 2-i naplóbejegyzését a 88. oldalon.