Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

centrum a megyében: a párt kizárólagos irányítása alatt álló politikai rendőrség. Azért esett Feketére a választás, mert elég fontos vezetője volt a munkástanácsnak (illetve azon belül az igazgatói tanácsnak) ahhoz, hogy elhurcolásának súlya legyen, ugyanakkor nem volt olyan fontos és népszerű, mint például Vadas József, akihez még sokáig nem mertek nyúlni. Fekete nem munkás volt, hanem a minőség-ellenőrzési osztály helyettes vezetője, így arra számítottak, hogy beosztása és magas fizetése miatt könynyebb lesz ellene hangulatot kelteni. És mert lehetett ellene hangulatot kelteni, hiszen Szigethyék lapja, a Hazánk számolt be arról, milyen „fasiszta módszereket" alkalmazott a vagongyári rendészet, amelyet a munkástanács részéről Fekete felügyelt.

93 Jól választották meg az elhurcolás napját: Feketét december 15-én, szombaton vették őrizetbe, így a támadásra a munkástanács csak két nap múlva, hétfőn tudott válaszolni. A rendőrséghez, ügyészséghez, a szovjet parancsnoksághoz, majd ezek sikertelensége után Kéri József támogatásával a Legfőbb Ügyészségre indított küldöttségeik egyaránt eredménytelenül tértek vissza. Eredménytelen volt Markó Gyula megyei tanácselnök közbenjárási kísérlete is. Szigethy Attila Mátyás László ezredessel, a Politikai Nyomozó Főosztály vezetőjével is tárgyalt Fekete ügyében - szintén eredménytelenül.

94 Tiltakozásul úgy határoztak, hogy Fekete szabadon bocsátásáig felfüggesztik a párttal folytatott tanácskozáson megszövegezett közös nyilatkozat tárgyalását, sőt a következő napokban ismét kivezették a gyárból a megyei pártbizottság oda tárgyalni érkező küldötteit, ami november közepe óta nem fordult elő.

95 A meghozott kivételes intézkedések és az első végrehajtott halálos ítéletről szóló tudósítás, valamint a letartóztatásokról és sortüzekről érkező hírek hatására ekkor már fel sem merült, hogy Fekete kiszabadítása érdekében ismét beszüntetik a munkát a gyárban. Ebben része lehetett annak is, hogy Fekete ellen - a november 4-e előtt történt atrocitások egyre nagyobbra dagasztásával - sikerült hangulatot kelteni, sikerült megosztani a munkástanácsot, amelynek december 21-i ülésén Polócz Jenő elnök és Rácz Sándor elnökhelyettes is benyújtotta a lemondását.

96 Az adott helyzetben a tanácstagok többsége fontosabbnak látta a munkástanács egységének megőrzését, mint az igazgatói tanács egy tagjának kiszabadítását. Ezzel olyan csorbát szenvedett a munkástanácstagok egymás iránti szolidaritása, amit már nem sikerült kiköszörülni. ~ Lásd kötetünkben a Hazánk 1956. november 10-i, Fasiszta emberkínzás a vagongyári óvóhelyen című írását a 127. oldalon. 94 Lásd kötetünkben Maros József 1956. december 22-i naplóbejegyzését a 365. oldalon. 95 Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. december 21-i ülésének jegyzőkönyvét a 358. oldalon.