Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Szerkesztői előszó

Szerkesztői bevezető A győri vagongyár hosszú időn keresztül meghatározó tényezője volt Győr gazdasági életének. Noha az ötvenes években a munkásosztály csak névleg volt hatalmon, tény, hogy a létszámában óriásira duzzasztott munkásság társadalmi súlya sokkal nagyobb volt, mint bármikor korábban. így volt ez a kommunizmus magyarországi történetének legjelentősebb eseménye, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc idején is, amikor meghatározó volta munkásság állásfoglalása. Meghatározó volta forradalom első szakaszában, amikor a pártvezetés tétova kísérleteken túl nem merte a munkáshatalomnak mondott pártdiktatúra védelmében fegyverbe szólítani, és amikor a választott munkástanácsai mögé álló munkások kiállása a forradalmi követelések mellett eldönteni látszott a küzdelmet. Különösen így volt november 4-e után, amikor a magát a munkásság pártjának és (forradalmi) kormányának valló kádári hatalom végsőkig kitartó ellenfelei voltak a munkástanácsok. Történetük nélkül érthetetlen és megismerhetetlen az ötvenhatos forradalom. A győri vagongyár munkástanácsának iratai ugyanakkor jóval többet kínálnak, mint a győri forradalom új ábrázolását egy újabb nézőpontból. Lehetővé teszik az ötvenes évek és az ötvenhatos forradalom ellentmondásokkal teli világának a megértését. Annak megértését, hogy miközben a forradalom kirobbanásának talán legfőbb oka a párthatalom alapvetően hazug voltának nyilvánvalóvá válása volt, a néphatalom népellenessége, a proletárdiktatúra munkásellenessége, mégis milyen mértékben hatottak a valóság egy másik szintjén a hirdetett tanok. A munkások (kötetünk esetében a győri vagongyár munkásai) valóban hittek történelemformáló szerepükben, valóban elhitték, hogy övék a hatalom, valóban elhitték, hogy ők a történelmi fejlődés harcosai, és mindezt környezetük is elhitte róluk. Valóban szocialistának tartották magukat, a nép (illetve az azzal egynek tudott munkásság) államát, hatalmát akarták megteremteni azok önkényével szemben, akik csak egyre üresedő szólamokban hivatkoztak a népre, a munkásokra. Átsugárzik a dokumentumokon a felelősség tudata, és a hit, hogy nem statisztái, hanem főszereplői a történelmi drámának. A dokumentumok zömét napjainkban Győr-Sopron Megye Győri Levéltára őrzi, feltárásukat 1991-ben a ma mára Győr Városi Levéltárban dolgo-