Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
követeléseinek részleges visszautasítása mellett bírálták az országos és a helyi politika közötti különbséget (aminek az lehetett az alapja, hogy a győri viszonyok akkor még sokkal demokratikusabbak voltak az országosnál), valamint kifogásolták, hogy még mindig vannak a helyi és az országos pártvezetésben olyan kompromittált káderek, akiknek eltávolítását már több alkalommal követelték. 82 December elejére Győrött is egyre feszültebbé vált a helyzet, annak ellenére, hogy november 15-e óta nem történtek őrizetbe vételek a városban, sőt László is kiszabadult (és el is hagyta az országot), akinek őrizetbe vételét pedig - a bunkerben történt törvénysértések miatt - tudomásul vette a munkástanács. A KMT-vel közvetlen és állandó kapcsolatban lévő munkástanács azonban értesült a munkástanácstagok ellen a fővárosban indított hajszáról, arról, hogy a KMT egyetlen követelésének sem tudott érvényt szerezni, hogy tárgyalásai a kormánnyal megfeneklettek. 83 Fordulópontot jelzett a kormány politikájában az országos pártvezetés decemberi határozata, amely kategorikusan ellenforradalomnak minősítette a forradalmat. A helyi pártbizottság egyre erőszakosabban követelte üzemi szervezete létrehozásának engedélyezését, megfagyott a munkástanács kapcsolata a szakszervezet megyei központjával, és hiába törekedett a munkástanács a rendőrség ellenőrzésére, az átláthatatlan struktúrájú testületben egyre több volt ávós és elbocsátott funkcionárius tűnt fel. 84 Az ávósok rehabilitálásának és reaktiválásának megakadályozása érdekében a munkástanács képviseletet követelt az ávósok felülvizsgálatára létrehozott bizottságban, sőt azt követelte, hogy az eljárást úgy folytassák le, mint 1945 után a csendőrökkel szemben. 85 Ez - túl azon, hogy széles és valódi nyilvánosságot biztosított volna az eljárások számára - azt is jelentette, hogy az ÁVH-t ugyanolyan népellenes testületnek tekintette, mint a csendőrséget. Ez nemcsak az ávósok, de Kádár és győri csatlósai számára is elfogadhatatlan volt, nem véletlen, hogy a december közepén meginduló kommunista ellentámadás első áldozata éppen az ötletgazda, Fekete József lett. A munkástanács egyik utolsó jelentős eredménye az új igazgató megválasztása volt. Budapesten december 6-án sikerült megállapodniuk Győrffy Józseffel, adunakeszi vagongyár főmérnökével, akit a gyár igazgatójává választottak, jelölését felterjesztették a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz jóváhagyásra. A KGM jóváhagyásával Győrffy december 18-án el82 Lásd kötetünkben a munkástanács levelét az MSZMP megyei bizottságához a 311. oldalon. 83 Nemcsak győri küldöttek vettek részt a KMT ülésein, a vagongyári munkástanács 1956. december 6-i ülésén részt vett és fel is szólalt Kalocsai György, a KMT elnökségi tagja. Lásd kötetünkben a 313. oldalon. 84 Decemberben az igazgatói posztjáról leváltott Lakatos Albert is a rendőrségnél talált állást - egy időre. Lásd kötetünkben Maros József 1956. december 14-i naplóbejegyzését a 341. oldalon. 85 Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. december 7-i határozatát a 318. oldalon.
