Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

ból álló zóna létesülne. Ily módon esetleg elejét lehetne venni egy újabb világháborúnak. Szigethy tájékoztatása szerint egészen komoly, nagyvonalú kormányprogram van készülőben. A terv az, hogy Magyarország gazdasági életét a magyar nemzeti viszonyoknak, ipari adottságoknak és ipari kultúrának megfelelően kell kialakítani. A program kidolgozásán [nem] kompromittált fegyveres forradalmárok, például egyetemisták élén harcoló egyetemi tanárok dolgoznak. A jelek szerint a gazdasági program kialakítását politikamentesen, kiváló gazdasági szakértők végzik. Ez liberális program lesz, sok jó gondolattal, gazdasági szabadsággal, szabad kereskedelemmel. Felvetődött a Forradalmi Nemzeti Szövetség gondolata magyar viszonylatban, párt nélküli államrendszer, melyben a Forradalmi Nemzeti Szövetség élén mindenki által elismert tekintélyes férfi (pl. Kodály) állana. Teljesen új gazdasági és társadalmi rendszer van tehát kialakulóban, mely a leghaladóbb lenne a jelenlegi államformák között. Ehhez természetesen valóban kiváló, jó koponyák kellenek, és hogy egy egészséges gazdasági rendszer és államrendszer kialakulhasson, ahhoz mindenféle idegen hatalmi befolyást félre kell tolni. Az új programon dolgozó szakértők teljes mértékben az ésszerű gazdálkodás gyakorlati megvalósítására törekszenek. Mezőgazdasági vonalon például mezőgazdaságunk egy kisbirtokos formára épülne. Tehát önálló gazdálkodás, kényszer-tszcs-k nélkül. Azonban elképzelhető valamiféle szövetkezés, például faluszövetkezési alapon, azonban politikai vonatkozásban nem, hanem kizárólag gazdasági vonatkozásban, éspedig hitel és értékesítési vonalon. Szigethy meggyőződése szerint a Kádár-kormány tagjai már ott tartanak, hogy valóban jót akarnak, azonban a forró forradalmi helyzetben nem látnak más kibontakozást, mint hogy terrorintézkedésekhez folyamodjanak, és ilyen intézkedések útján szilárdítsák meg valahogyan a helyzetet, mely megszilárdult helyzet képezheti a kibontakozás alapját. Az írók vonaláról szólva közölte, hogy Magyarország összes számottevő írója teljesen visszavonult az írástól. Az a Veres Péter, aki pl. az egyetemi diákságot október 23-án a Bem-szoborhoz vezette,

55 teljesen megcsömörlött, emberkerülő lett és szinte teljesen elzárkózik a külvilágtól. Ilylyés, aki a forradalomban lángolt, most megijedt és visszahúzódott.

56 Németh László a forradalom előtti időkben mindig attól félt, hogy nincs nemzeti erkölcs. Abból indult ki, hogy Magyarországon aránylag sokkal több volt a 55 Nem Veres Péter vezette 1956. október 23-án a tüntetőket a Bem-szoborhoz, de ő olvasta ott fel az írószövetség követeléseit. , 56 A forradalom idején Illyés Gyula fontos szerepet játszott a Nemzeti Parasztpart újjászervezésében, és tagja lett a párt elvi irányító testületének.