Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

199. Felhívás a vagongyár dolgozóihoz

31 1956. december 18. Dolgozótársaink! Hétfőn

32 úgy határoztunk, hogy csatlakozunk az időközben betiltott nagy-budapesti munkástanács sztrájkfelhívásához. Tettük ezt azért, mertmint az ország munkásságának a többségét - bennünket is bántottak azok a módszerek és rendszabályok, amelyeket a kormány a munkásság demokratikusan választott, és az egész országban központnak elfogadott testülete ellen alkalmazott. Ez volt az első pont, amelynek alapján csatlakoztunk a 48 órás sztrájkhoz. Tiltakozásunk egyben kifejezője volt a magyar munkásság teljes egységének, annak bizonyítása, hogy a munkásság a saját maga által választott munkástanácsokat ismeri el mindenütt vezetőjének. A sztrájk idejét - számolva jelenlegi nehéz gazdasági körülményekkel 48 órában szabtuk meg. Ez a 48 óra lejárt. Mi, a vagongyár munkástanácsa még hétfőn úgy határoztunk, és ezt közöltük is veletek, hogy csütörtök reggel

33 az energiakorlátozás szabta lehetőségek maximális kihasználásával ismét folytatjuk a munkát. Számítottunk arra, hogy ez a két nap nem múlik el zavar nélkül. Történt is provokáció. Felelőtlen, magukat a munkásság barátainak feltüntetni akaró elemek géppel írt, sokszorosított röplapokkal ragasztották tele a Baross utca hirdetőoszlopait és a vagongyár környékét. Tették ezt azzal a szándékkal, hogy megbontsák a munkásság sorait, bizalmatlanná tegyék a munkástanács egyes tagjaival szemben, s így a 48 órás sztrájkot csütörtök reggel ne a munka, hanem a vita, a torzsalkodás és a belső harc váltsa fel. A munkástanács tagjai - s hisszük, a vagongyári munkások is csatlakoznak ebben hozzá - nem ülnek fel ennek a gyalázatos, névtelenül elkövetett provokációnak. Szükségtelennek tartjuk a röplappal való vitát is. Akinek nincs bátorsága ahhoz, hogy egyes személyeket érintő vádjai alá odaírja nevét, az nem jár igaz úton, az az útonállók módszerét választja. (Nem tartjuk véletlennek azt sem, hogy a röplap nem nyomdai úton készült.) A forradalom kezdete óta nem ez az első provokáció. Akadtak felelőtlen emberek, akik válogatás nélkül fasisztáknak, ellenforradalmárnak bélyegeztek mindenkit! - legyen az munkás, paraszt vagy értelmiségi -, aki tetteivel, írásaival vagy gondolataival kiállt a jog, a szabadság, az igazság mellett. Ezek ellen korábban sem tiltakoztunk sztrájkokkal, nem akartuk lejáratni a munkásságnak ezt a leghatásosabb fegyverét. Most sem ugrunk be ennek 31 Rába, 1956. december 18. 32 December 10-én. 33 pecember 13-án.