Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
a megyei intézőbizottság is. Úgy gondolja, a jövőben ilyen módszerekkel lehetetlen dolgozni. Nemcsak nem akarjuk, de nem is volna lehetséges mondta. A párt és a munkástanács viszonyát a következőképpen elemzi: el kell ismerni a munkástanácsokat, mint számottevő politikai súllyal bíró szervet, bár hangsúlyozni kell, hogy a munkástanácsok nem politikai célokra létrehozott szervek. Támaszkodni kell a munkástanácsokra, segíteni őket elvi, ideológiai kérdések megoldásában. A pártnak a jövőben nem szabad elhallgatnia a munkások jogos követeléseit. Elismeri, igen sok volt a Fejbólogató János. Pozitívnak tartja, hogy az intézőbizottság elhatárolta magát a régi megyebizottság vezetőitől. Azt kéri a munkástanácstól, ne csak baloldalról lássa a veszélyt, hanem a jobbról is. Sebők László szerint helyes álláspont az, hogy a régi párttagok vegyenek részt az új párt munkájában. Kérdi azonban, mi a biztosítéka annak, hogy a párttagok egyéni, vagy a megyei pártszervek közösen hozott jó javaslatait nem követi-e a Központi Vezetőségnek egy ellenkező értelmű határozata, amire az MDP-nél számtalan példa volt. Az MSZMP később kidolgozásra kerülő szervezeti alapszabályzatában feltétlen megnyugtató feleletet kell adni arra, hogy az emberek a párton belül is megőrizhetik önállóságukat, önálló véleményformálásukat. 29 Megyei vonatkozásban beszélt bizonyos helyzeti egyenlőtlenségekről. Az MSZMP-nek - mondotta van megyei intézőbizottsága, ugyanakkor a kormányintézkedés feloszlatta a munkástanácsok területi szerveit, ahol a gyárak egységesíteni tudták volna gazdasági problémáikat. A kormánynak a területi munkástanácsok betiltására kiadott intézkedése elsietett volt, éppen a gazdasági kibontakozás útjának egyik módját szüntette meg. Kéri József a jelenlegi bonyolult helyzetet elemezte. Abból az elgondolásból indult ki, hogy a marxizmus-leninizmus alkotó értelemben vett elméletét annyi oldalról sértették meg az MDP azóta eltávolított vezetői, hogy joggal állapították meg egyesek: nálunk nem is a szocializmus építése folyt. Beszélt a forradalom és ellenforradalom vitájáról. Helytelen - mondotta -, ha a marxizmus klasszikusainak a forradalomról alkotott meghatározásából vizsgáljuk a Magyarországon történteket. A magyarországi események egy egészen új, eddig ismeretlen tényt jelentenek, amelyben az egész munkásosztály került szembe a saját hatalmát képviselő vezetőkkel. Az elmélet helyességén lehet vitatkozni, de azon a történelmi tényen nem, hogy ezt a vezetőréteget a tömeg elsöprő ereje tette lehetetlenné. Nem lehet azt állítani - fejtette ki a továbbiakban -, hogy a párttagok többsége karrierizmusból lépett [be] a pártba. A legtöbb ember azért vállalta a párttagságot, mert lelkesítették a kitűzött nagy célok, látta bennük a népet előresegítő erőt. Gyakorlatban sajnos - és ez a Rákosi-Gerő-klikk legnagyobb bűne - egy Sebők László tagja volt az MDP-nek.
