Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

198. Beszámoló a vagongyári munkástanács és az MSZMP megyei intézőbizottsága közös tanácskozásáról

26 1956. december 18. Fontos értekezletre került sor pénteken a déli órákban a tanácsteremben. Munkástanácsunk több meghívott jelenlétében a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottságának tagjaival beszélte meg, melyek azok a pontok, amelyekben a két fél egyetért, s mik azok, amelyekben véleményeltérések vannak. A hosszúra nyúlt értekezletet rendkívül nehéz lenne lapunk hasábjain szóról szóra közreadni. Az újságíró feladata jelen esetben az, hogy igyekezzék röviden összefoglalni az értekezleten elhangzottakat. Rácz Sándor mérnök, a munkástanács elnökhelyettese megnyitójában hangoztatta: meg kell találnunk nyílt vitában a kibontakozás útját, melyen kihúzhatjuk hazánkat a forradalom utáni idők következtében előállott szellemi és anyagi kátyúból. Olyan eredményre kell jutnunk, mely előre mozdítja a népet. Választ kért arra, mi az intézőbizottság elképzelése, miben látja a kibontakozás szellemi feltételeit, hogyan és milyen módszerekkel kívánja azt biztosítani. Lombos Ferenc, az intézőbizottság titkára úgy látja, van mód a közös munkára. Kertelés nélkül kívánja lefolytatni a vitát. Kijelenti: az intézőbizottság egyetért a kormánnyal abban, hogy ma a sztrájk nem lehet az a fegyver, ami előrevisz. Véleménye szerint nincs olyan kérdés, amit ne lehetne tárgyalások útján megoldani, hiszen a nép ellen nem lehet ma kormányozni. A kibontakozás feltétele Győrött az, hogy az intézőbizottság közös nevezőre jusson a győri üzemek munkástanácsaival. Nincsenek más útjaik, mint az országos intézőbizottságnak, de vannak helyi adottságok. Véleménye szerint úgy lehet megnyugtatni az embereket, ha a párt élesen elhatárolja magát a Bauer Ferenc-féle elemektől, de elszigeteli magát a jobboldaltól is. Nem követhető az az út, hogy egymást ócsárolják, mert ez előbbutóbb személyi intrikákhoz vezet. Nem ért egyet a munkástanács azon levelével, melyben megtagadja a párt részére helyiség kiutalását. Egyetért a munkástanáccsal abban, hogy a pártot ne Bauer Ferenc vagy Gárdos Károly (akit ugyan becsületes embernek tart) szervezze a vagongyárban. Kijelenti, hogy a párt intézőbizottsága nem megy bele semmiféle rákosistasztálinista vonalba. A jövőre vonatkoztatva kijelenti, most kell a legjobban vigyáznunk - közösen - a munkástanácsok tekintélyére. Helytelennek tartja, hogy a sokat támadott Fekete József nem mond le munkástanácstagsá-