Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
éppen a barátja, rokonsága. így aztán egyes szakmák - mint például az esztergályos szakma a vagongyárban - vesztettek a súlyukból, jelentőségükből. Ezt a hibát figyelembe véve indultak ki a vagongyárban, amikor megkezdték az új bérrendszer kialakítását. Elsőrendű feladat volt, hogy a szakmák közötti bérfeszültséget csökkentsék, helyes arányokat állapítsanak meg a keresetek között. A munkaügyi osztály eddigi tapasztalatok alapján felmérte: mi lenne a helyes arány a legjellegzetesebb szakmákban, így állapították meg például, hogy nagy csúcspadon dolgozó esztergályosoknak havonta el kell érniük az 1500-2100 forintos keresetet aszerint, hogy milyen a szakképzettségük, teljesítményük. A munkaügyi osztály javaslatát megtárgyalta az igazgatói tanács, majd a munkástanács keretén belül megalakult bérügyi bizottság vette a kezébe a munkabér megállapítást. A tervezetet írásban közölték az egyes gyáregységekkel, hogy - egyelőre a főbb szakmákra vonatkozóan - ők maguk tárgyalják meg: helyeseke az irányelvek. A dolgozók hozzáfűzik a javaslathoz a véleményüket, észrevételeiket, majd ezeket figyelembe véve ismét a bérügyi bizottság foglalkozik a bérek kialakításával. Már a gyáregységek is bővíthetik a javaslatot a még hiányzó szakmákra vonatkozó megjegyzéseikkel. Ez után a döntés után - előreláthatólag erre a jövő hét hétfőjén 94 kerül sor - a bérügyi bizottság újra javaslatot tesz a havi fizetésekre vonatkozóan, és azt sokszorosított példányszámban juttatja el a dolgozókhoz. Minden dolgozónak lesz tehát módja arra, hogy a saját véleményével egészítse ki a bérügyi bizottság megállapításait, sőt abba bele is szólhat, hogy kit milyen kategóriába lehet besorolni a meglehetősen tág kereseti határok között. Jó ez, hiszen a dolgozók maguk ismerik legjobban egymás képességeit, teljesítményeit, munkáját. Az így, valóban demokratikusan megállapított havi kereseteket figyelembe véve döntenek aztán később arról, hogy melyik munkahelyen milyen bérezési formát vezessenek be. A sorozatgyártásnál továbbra is megmarad az akkordbér-rendszer, de lényegesen másként, mint a normarendszer volt. Szóval a dolgozóknak a termelésben való érdekeltségét egyrészt biztosítja, hogy az alapbesorolásnál már ezt is figyelembe veszik, másrészt a munka intenzitásától, minőségétől függően más lesz a kereseti lehetőség. A tervezett irányelvek szerint a vagongyári dolgozók havi átlagkeresete az ez év július, augusztus, szeptember havi kereseteket véve alapul, 1150 forintról 1350 forintra, tehát 15 százalékkal emelkedik. Ez az országos munkabéremelés 10-15 százalékos átlagát meghaladja. Viszont a vagongyár egyrészt az improduktív munkaerők létszámának kiküszöbölésével,
