Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

Az egész vállalatot érintő nagy jelentőségű ügyeket a munkástanács döntés céljából a vállalat dolgozóinak ülése elé terjeszthet. Az üléseket üzemrészenként, szervezeti egységenként kell megtartani. 5. A munkástanács érvényes határozatot akkor hozhat, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. A munkástanács határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyen­lőség esetében az elnök szavazata dönt. 6. A munkástanács és az elnökség ülésein a tagok egyharmadának kí­vánságára, a vállalat dolgozóinak teljes ülésén pedig minden esetben titko­san történik a szavazás. 7. A munkástanács az ülésen elhangzottak egészére, vagy valamely ré­szére a titoktartást elrendelheti. II. Bizottságok 1. A munkástanács döntése alá tartozó kérdéseket bizottságok készítik elő a határozathozatalra. A munkástanács kebelében működő bizottságok a következők: Szervezési és személyi-, Bér- és munkaügyi-, Pénzügyi-, Termelési-, Jóléti és kulturális-, Ellenőrzési- és fegyelmi-, végül Összekötő bizottság. 2. A bizottságok három tagból állanak. A bizottságok vezetője az elnök­ségnek megfelelő szakismerettel rendelkező tagja, a bizottság tagjai pedig a munkástanács tagjai közül kerülnek ki. Mind a bizottság vezetőit, mind pedig tagjait a munkástanács választja. 3. A bizottságok munkaterületét elnevezésük jelöli. Az összekötő bizott­ság más vállalatok, vagy szervezetek munkástanácsával létesít és tart fenn kapcsolatot. A bizottságok feladata az, hogy az elnök által esetenként eléljük utalt kérdésekben megvizsgálják és annak eredményéről jelentést tegyenek [sic!]. Ebben a jelentésben a bizottság véleményt nyilvánít, és a döntésre, vagy hozandó határozatra vonatkozóan indokolt javaslatot tesz. A bizottságok egyes kérdések megtárgyalását maguk is kezdeményez­hetik, a kérdések ilyen felvetéséhez azonban a munkástanács elnökének egyetértésére van szükség. A bizottságok jogosultak akár a munkástanács tagjai, akár más vállalati dolgozók köréből szakembereket akár tartósan, akár egyes ügyek elbírálá­sához munkájukba a szükséges létszámban bevonni. A fegyelmi bizottság szükség esetében a vállalat jogügyi osztályának közreműködését veszi igénybe. 4. Nincs előzetes bizottsági tárgyalás akkor, ha a tanácsülésen a napi­renden előre meg nem határozott kérdés tárgyalására kerül sor (I/3. pont). III. Beszédidő

Next

/
Thumbnails
Contents