Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

hogy a minisztériumok teljesen szétestek, minisztériumi vezetés nincs,

41 és így az egyes vármegyék legokosabban teszik, ha önállóan intézkednek és szerzik be szükségletüket, esetleg a szomszédos országokból. A megyék és a kormány között összekötők lettek kijelölve. Budapesten tudták meg azt is, hogy Tatabánya, valamint Pécs környékén nagyobb felkelő csoportok vannak.

42 A hírek szerint kb. ezerötszáz sárospataki diák is fegyverben van, és a környező erdőségekben tanyázik. Orosz harci egységek teljesen körülzárták őket. Megadásra szólítják fel, azonban ők nem reagálnak, és egyelőre jól el vannak látva fegyverrel és élelemmel.

43 A mai tanácsülésen megjelent a vasas szakszervezet budapesti központijának] főtitkára: Gőgitz. Engedélyt kért arra, hogy a tanácsülésen részt vehessen, és ez alkalommal beszámolt az országos vasas szakszervezeti központ bizottságának munkájáról. Közölte, hogy a bizottságot újjáalakították, egy pár régi vezető megmaradt, a többiek újak. Közölte, hogy a jövőben a szakszervezetet teljesen függetleníteni akarják párttól és kormánytól, és még több egyéb tetszetős dolgokat is mondott. Közölte, hogy a budapesti központ foglalkozik az új szakszervezeti választásokkal, új szervezeti felépítési határozatot dolgoznak ki. Az ismertetés után sokan felszólaltak a tanácstagok közül, és erőteljesen kifejezésre juttatták, hogy semmi szükség sincs jelenleg a szakszervezet budapesti központjára és bizottságára. A vagongyár munkástanácsa és vele együtt több munkástanácsok sem ismerik el ezt a szervezetet, és a dolgozók határozott kívánsága az, hogy új szakszervezet teljesen alulról legyen titkosan és demokratikusan megválasztva, mindenféle jelölőlista és irányított választás nélkül. Megkérdezték Gőgitzet, hogy vajon saját maguk választották-e meg magukat, és hogy a jelenlegi vezetők tagjai-e a kommunista pártnak, mert a párttagság összeegyeztethetetlen a szakszervezeti fővezetői tisztséggel, tekintettel arra, hogy a szakszervezetnek a párttól és kormánytól függetlenül kell működnie. 41 Kádár tájékoztatója nem volt pontos. A minisztériumok november közepén nem szétestek, hanem az ott dolgozók a maguk választotta forradalmi bizottságokat tekintették irányítójuknak, amelyek a forradalmi követelések támogatása miatt általában szembefordultak a kormánnyal. 42 A beszámoló elhangzásának időpontjában már a mecseki láthatatlanok is beszüntették az ellenállást, és Jugoszlávia felé elhagyták az országot. Tatabányán november 4-e után nem volt jelentősebb fegyveres ellenállás, a környéken a Budapestről Nyugat felé tartó felkelők csaptak össze több alkalommal a szovjet csapatokkal. 43 Borsod-Abaúj-Zemplén megye több városából is a környező hegyekbe húzódtak vissza fegyveres felkelők. Ezek közül legjelentősebb a Kummer Károly vezette sátoraljaújhelyi egység volt, amely 1956. november 10-én oszlott fel anélkül, hogy összeütközött volna a szovjetekkel. A Bükkben még decemberben is bujkáltak kisebb fegyveres csoportok, a leírt történetnek azonban nincs valós alapja.