Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
A győri vagongyár munkástanácsa
nem volt lehetséges a munkások akaratára hivatkozni, célszerűbbnek látszott a szovjet parancsnokságon nyomást gyakorolni a gyár vezetőjére, őt téve felelőssé a munka felvételéért. Vadas József - aki politikailag céltalannak látta a további sztrájkot, és a gyár vezetőjeként a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében is már november 7-én szorgalmazta a munka felvételét - egyre nehezebb helyzetbe került. Mivel ő tárgyalt a szovjetekkel, rá nehezedett a legnagyobb nyomás. Ő volt felelős azért, ha a további sztrájk miatt eljárások kezdődnek a munkástanács vezetői ellen. Ugyanakkor nyilvánvaló volt számára, hogy a dolgozók többsége ellenzi a munka felvételét. A szovjetekkel tárgyalva azt hangsúlyozta, hogy a munkástanács nem tudja akaratuk ellenére munkára kényszeríteni a dolgozókat, akik csak akkor hajlandóak felvenni a munkát, ha legfőbb követeléseik - legalább győri viszonylatban - teljesülnek. A munkástanács ülésein arra hivatkozva szorgalmazta a munka felvételét, hogy a szovjetek kivonták az utcákról a nehézfegyverzetet, és megkezdődött a magyar karhatalom felállítása, illetve hogy országszerte véget ért a fegyveres harc. Hivatkozott arra is, hogy a munkástanács tekintélye elvész, ha meghozott határozatainak nem tud érvényt szerezni, illetve arra, hogy cserbenhagyták azokat a vállalatokat, amelyek a vagongyár november 7-i határozatának példájára a munka felvétele mellett döntöttek. Erőfeszítései nyomán a munkástanács november 10-én ismét elrendelte a munka feltételes felvételét, 49 ám a termelés november 12-i megindítását megakadályozta Kádár november 11 -i beszéde, amelyben a győri forradalmat tömeges gyilkosságok elkövetésével vádolta meg. 50 Ezen a ponton vált különösen fontossá, hogy a munkástanács a vezetést olyan személyekre bízta, akiknek a tekintélyét hosszú évek közös munkája biztosította. A tanács vezetőinek tekintélye a népszerűtlen intézkedés (a sztrájk felfüggesztése) következtében sem csorbult. 51 November 14-én reggel a szovjet parancsnokságon közölték Vadas Józseffel, hogy amennyiben a gyár nem veszi fel a munkát, eljárásokat kezdeményeznek az igazgatói tanács tagjaival szemben. A munkástanács délelőtti ülése Vadas József, valamint a Budapesten járt küldöttek beszámolója - akik arról tájékoztatták társaikat, hogy a fegyveres harc Budapesten valóban véget ért - alapján, de nem kis mértékben a Győrbe előző nap visszatért Szigethy Attila érveinek hatására, ismét a munkafelvétele mellett 49 Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. november 10-i üléséről felvett jegyzőkönyvet a 129. oldalon. 50 Kádár beszédét közli: Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Vál. és szerk. Korányi G. Tamás. Budapest, 1989, Tudósítások Lap- és Könyvkiadó Kft, 140-145. o. 51 Maros József ugyan 1956. november 26-i naplóbejegyzésében megrótta Vadast, amiért november 4-e után egy ideig ingadozó magatartást tanúsított (lásd kötetünkben a 245. oldalon), de nincs nyoma annak, hogy lépéseit ellenző frakció alakult volna a munkástanácson belül.
