Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

Weszelovszky-féle listát, akkor is szót kell emelnünk a boszorkányüldözés újfajta módszere ellen. Szót emelünk az emberi humanizmus és a munkához való jog érdeké­ben. Szót emelünk a félelem nélküli élet érdekében, és nem utolsó sorban az egyik legfontosabb forradalmi vívmányunk, a munkástanácsok védel­mének érdekében is. Szót kell emelni már csak azért is, mert a Weszelovszky-féle eljárás a munkástanács tekintélyét is veszélyezteti. 29 142. Fontos kérdésekről tárgyalt a vagongyári munkástanács 30 1956. november 28. Tegnap délelőtti ülésén a Magyar Vagon- és Gépgyár Munkástanácsa megválasztotta a munkástanács elnökének Polócz Jenőt, az intézőbizott­ság tagjainak Rácz Sándort, Németh Lászlót, Teres Józsefet, Póder Zol­tánt, Boros Pétert, Varga Sándort, Rácz Ernőt és Fekete Józsefet. Megvá­lasztották az öttagú fegyelmi bizottságot is. A munkástanács úgy határozott, hogy a közeljövőben megválasztja a gyár igazgatóját a vállalat alkalmazottai közül. Elhatározták azt is - a sop­roniak javaslatára -, hogy közös felhívással fordulnak a fiatalokhoz: ne menjenek Nyugatra. Az ülésen részt vett Bakonyi Sebestyén miniszterhelyettes és a minisz­térium megbízott összekötője, Jodál Sándor. Vadas József főmérnök tájé­koztatta a miniszterhelyettest a vagongyár működéséről, helyzetéről. Bako­nyi miniszterhelyettes tájékoztatót tartott a munkástanács részére. Egyebek között elmondotta, hogy december elsejétől enyhülni fog a villamosenergia­korlátozás. A munkástanács véleménye szerint az ígért javulás biztosítani fogja néhány üzemrészben a rendes munkát. A miniszterhelyettes elmondotta azt is, hogy folyamatban van a minisztériumok átszervezése, de ezt nem lehet máról holnapra, csak folyamatosan megoldani, nehogy munkanélküliséget idézzen elő. Tájékoztatójában beszámolt arról is, hogy dolgoznak az 1957. évi tervek összeállításán, most mérik fel az ország leg­nagyobb üzemeinek lehetőségeit és szükségleteit, hogy az anyagigényeket ki tudják elégíteni, és a megfelelő kooperációt meg lehessen szervezni. Ez volt az első nyílt politikai támadás a vagongyári munkástanács valamely vezetője ellen. Weszelovszky Lászlót a forradalom leverése után elbocsátották, internálták, és mint ellenforradalmárt nyilvántartásba vette a Győr-Sopron megyei politikai nyomozó osztály. 30 Kisalföld, 1956. november 28.

Next

/
Thumbnails
Contents