Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
Weszelovszky-féle listát, akkor is szót kell emelnünk a boszorkányüldözés újfajta módszere ellen. Szót emelünk az emberi humanizmus és a munkához való jog érdekében. Szót emelünk a félelem nélküli élet érdekében, és nem utolsó sorban az egyik legfontosabb forradalmi vívmányunk, a munkástanácsok védelmének érdekében is. Szót kell emelni már csak azért is, mert a Weszelovszky-féle eljárás a munkástanács tekintélyét is veszélyezteti. 29 142. Fontos kérdésekről tárgyalt a vagongyári munkástanács 30 1956. november 28. Tegnap délelőtti ülésén a Magyar Vagon- és Gépgyár Munkástanácsa megválasztotta a munkástanács elnökének Polócz Jenőt, az intézőbizottság tagjainak Rácz Sándort, Németh Lászlót, Teres Józsefet, Póder Zoltánt, Boros Pétert, Varga Sándort, Rácz Ernőt és Fekete Józsefet. Megválasztották az öttagú fegyelmi bizottságot is. A munkástanács úgy határozott, hogy a közeljövőben megválasztja a gyár igazgatóját a vállalat alkalmazottai közül. Elhatározták azt is - a soproniak javaslatára -, hogy közös felhívással fordulnak a fiatalokhoz: ne menjenek Nyugatra. Az ülésen részt vett Bakonyi Sebestyén miniszterhelyettes és a minisztérium megbízott összekötője, Jodál Sándor. Vadas József főmérnök tájékoztatta a miniszterhelyettest a vagongyár működéséről, helyzetéről. Bakonyi miniszterhelyettes tájékoztatót tartott a munkástanács részére. Egyebek között elmondotta, hogy december elsejétől enyhülni fog a villamosenergiakorlátozás. A munkástanács véleménye szerint az ígért javulás biztosítani fogja néhány üzemrészben a rendes munkát. A miniszterhelyettes elmondotta azt is, hogy folyamatban van a minisztériumok átszervezése, de ezt nem lehet máról holnapra, csak folyamatosan megoldani, nehogy munkanélküliséget idézzen elő. Tájékoztatójában beszámolt arról is, hogy dolgoznak az 1957. évi tervek összeállításán, most mérik fel az ország legnagyobb üzemeinek lehetőségeit és szükségleteit, hogy az anyagigényeket ki tudják elégíteni, és a megfelelő kooperációt meg lehessen szervezni. Ez volt az első nyílt politikai támadás a vagongyári munkástanács valamely vezetője ellen. Weszelovszky Lászlót a forradalom leverése után elbocsátották, internálták, és mint ellenforradalmárt nyilvántartásba vette a Győr-Sopron megyei politikai nyomozó osztály. 30 Kisalföld, 1956. november 28.