Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

13. Új igazgató választása. A dolgozók többsége Vadas fm.-öt szeretné, azonban ő többféle ok miatt nem vállalja, és Maróti fm.-öt javasolja igazgatónak. Javaslatok szerint későbbi munkástanácsülésig az igazgatói tanács személy szerinti javaslattal fog szolgálni, és akkor - előzőleg a dolgozókkal megtárgyalva - fogják megválasztani az igazgatót. 14. Kriszov szovjet alezredes hozzászólása. 15. Németh Imre beszámolója a helyi vöröskereszt szervezetnél folytatott tárgyalásról. 139. Maros József naplója 1956. november 27. [...] Ma a vagongyár munkástanácsa ismét hosszú ülésen tárgyalta meg a problémákat. Az ülésre megérkezett Budapestről Bakonyi Sebestyén, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese. A munkástanácsülésen helyet foglalt a munkástanácstagok között. Társaságában volt a minisztérium még egy kiküldöttje, akit úgy mutatott be, hogy ő lesz az összekötő a vagongyár és a minisztérium között. Egyik tanácstag gyanakodva kérdezte meg, hogy vajon milyen szerepet szánt a minisztérium a leküldött összekötőnek. A miniszterhelyettes megnyugtatásul közölte, hogy a küldöttnek nincs kormánybiztosi szerepe, semmilyen intézkedésre nincs felhatalmazva, csupán ténylegesen összekötő szerepet játszik. Kifejtette, hogy a kormányzat célja a független Magyarország kiépítése. Hangsúlyozta, hogy végre [a] realitás alapjára kell helyezkedni, és a dolgozók előtt mindent nyíltan feltárni. Elismerik, hogy a munkástanácsok a legszilárdabb bázisai az országnak, bár őszerintük a tanács[ok]ban nem mind oda való tagok ülnek. Kifejtette, hogy a minisztériumokat sokkal kisebb számban és egész más feladatra fogják átszervezni. A vállalatoknak teljes önállóságot biztosítanak, és a minisztériumok nem fognak a vállalatok nyakára ülni. A vállalatok maguk készítsenek tervet, kifejezetten kifizetődő gyártmányok készítésére, mert fel kell számolni az eddigi gazdaságtalan politikát, amelynek keretében igen sok exportra termelt árut tetemes ráfizetéssel adtunk tovább. Hangsúlyozta, hogy svájcfi], illetve svéd vonal szerinti ipart gondolnak kiépíteni, melynek keretében főleg nem anyagigényes cikkek gyártására fektetnék a fő súlyt, inkább munkaigényes gyártmányokat kell készíteni, 25 GYSML, GYMB., B. 743/1957. Maros József és társa pere.