Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

Maros a kislakás építkezéssel kapcsolatban felmerült probléma tisztázását kéri. Eddig ugyanis az üzemi bizottság foglalkozott a személyekkel. Közülük többen elmentek, így pótlásra volna szükség. A hitel sincs még tisztázva. A dolgozók saját maguknak szeretnék felépíteni [a lakásokat]. Nehézségek vannak az építőanyag terén. Forgács a kérdés sokrétűsége miatt javasolja az ügyet az igazgatói tanács elé vinni, amihez a munkástanács hozzá is járult, kiegészítve azzal, hogy a személyi résszel a lakáselosztó bizottság is foglalkozzon. Rácz a múlt héten meghirdetett pártaktíva-értekezlet során Gárdos Károllyal kapcsolatban felmerült jelentést ismerteti a tagsággal. Döntés értelmében ezen ügyet vizsgálja ki a fegyelmi bizottság, a jegyzőkönyvet küldje meg a megyei pártbizottsághoz annak megelőzésére, hogy a jövőben ilyen esetek ne forduljanak elő. Időközben megérkezett Bakonyi Sebestyén KGM-i miniszterhelyettes. Elnök üdvözli és felkéri, hogy az esetleges bejelentéseit tegye meg. Bakonyi S üdvözli a jelen lévő végleges munkástanácsot. A munkástanácsnak az igazgató személyével kapcsolatos döntését ismeri, el is fogadta, így jövetelének egyik oka az új igazgató személyével kapcsolatos megbeszélés. Másik ami idehozta, az, hogy tudja, hogy a gyár munkájának beindulásához bizonyos segítségre van szüksége, így Jodál mérnököt bízza meg KGM részéről azzal, hogy a gyár és a minisztérium között közvetítsen, és mint összekötő segítse a gyár munkáját. Felkéri Vadas fm.- öt, hogy eddigi munkájukat ismertesse. Vadas fm. röviden elmondja, hogy a munkástanácsi rendelet

18 elhangzása után az elsők között volt a vállalat, ahol megalakult a munkástanács. Azt tartották fontosnak, hogy a munkástanács tagjai józan gondolkodású és olyan emberek legyenek, akikre hallgatnak a dolgozók. Vita volt arról, hogy a főmérnök és a főkönyvelő tagja legyen-e a munkástanácsnak. Úgy döntöttek, hogy igen, és őket meg is erősítették beosztásukban. A szervezeti formát még nem ismerték, de a cél az volt, hogy a gyárat megvédjék a szélsőségesektől. Egyetértettünk a forradalmi vívmányokkal, de nem az utcai hangoskodásokon keresztül. Egyes csoportok Győrben ellenkormány felállítását követelték, fegyvert, hogy megnyissák a határokat, és Budapestre menjenek harcolni. A dolgozók állásfoglalása volt az, amikor ezt meghiúsították, de nemcsak szóban, hanem röpcédulákon keresztül is, láthatták a városban, hogy van egy 9000 főnyi szervezett tömeg, amihez a többi győri üzemek is csatlakoztak, ez maga után vonta a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakítását, ahol már higgadt, józan emberek voltak, akik sok 18 Az MDP KV 1956. október 26-i nyilatkozata hívta fel a dolgozókat munkástanácsok alakítására.