Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
nák sok helyről hazamentek 5 -, szükséges, hogy legyen magyar hadsereg. Végül kérte a munkástanácsot: forduljanak felhívással a fiatalokhoz, hogy a fiatalság ne hagyja el az ország területét, mert itt lesz szükség az építő munkáskézre. A tanácstagok választ kértek tőle a soproni katonai parancsnok intézkedésével kapcsolatban. A válasz így hangzott: korai volna még teljes szólás- és gyülekezési szabadságról beszélni, amíg a provokátorok szabadon garázdálkodhatnak. Óvatosságra intett a provokátorokkal szemben. Dóczi Róbert - aki az MSZMP megyei intéző bizottságának a képviseletében szólalt fel - elmondotta: Világosan látják az MSZMP jelenlegi megyei vezetői is, hogy az elmúlt hetek eseményei nem ellenforradalmi harcok voltak, hanem a dolgozó nép jogos követelései jutottak ezekben kifejezésre. Egyetértünk a munkástanácsokkal abban, hogy hazánk független ország legyen, s abban is, hogy a régi bűnös párt- és államvezetést nem lehet és nem szabad többé visszahozni. Végül egy kevés bizalmat kért a kormány iránt, mivel Kádár, mint ahogy Nagy Imre is, a legnehezebb helyzetben került az ország vezetésének élére. Több felszólalás után a munkástanácsülés szövegező bizottságot választott a határozati javaslat megszerkesztésére - a javaslatot egyébként egyhangúlag határozatra emelték. A megyei munkástanács szervezeti felépítésének megtárgyalására szűkebb körű bizottságot választott a tanácskozó testület. Ennek egy-egy tagja a megye három városának, valamint Csorna és Kapuvár munkástanácsának a képviseletében tárgyal. Ma délelőtt ez a bizottság összeül. Kofrán Árpád, a városi tanács vb-elnöke zárszavában hangsúlyozta: őrizze meg a munkásság, az egész magyar nép azt az egységet, amely éppen a forradalmi események következtében alakult ki. Végezetül egy szovjet tiszt kért szót. Hangsúlyozta: a szovjet hadsereg katonái látják, hogy a magyar nép és természetesen a magyar munkásosztály nem fasiszta, hanem Petőfi és Kossuth népe ma is. A szovjet hadsereg azért jött Magyarországra, hogy a Budapestre külföldről bejött horthysta tisztek ellen, a belső ellenforradalmi erők ellen harcoljon és nem a magyar nép ellen. Ők tudják, hogy itt Győrött éppen a munkások akadályozták meg az ellenforradalmi erők fellépését. A megyei munkástanács-értekezlet a H/mni/szeléneklésével ért véget. 5 1956. november 4-én és azt követően a szovjetek fegyverezték le a magyar hadsereget. A szovjet támadás hírére a sorállomány számos laktanyából elmenekült, ahol ott maradtak, a szovjetek eresztették szélnek őket.
