Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
ezeket abban lehetne összegezni: meg kell értetni a kormánnyal, a munkástanácsokra való támaszkodás nélkül nem politizálhat, sőt nem is létezhet. Vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy a kormány ezt már kezdi megérteni. Tett és tesz engedményeket az irányban is, hogy az Elnöki Tanácsnak a munkástanácsokról kiadott rendeletének a szelleme megváltozzék. 75 Mert az az igazság, hogy a munkástanácsok tagjai, maguk a munkások is mást vártak, mint amit ez a rendelet ad. Az embernek az a benyomása, hogy erre a rendeletre azért volt szüksége a kormánynak, hogy csökkentse a munkástanácsok akcióképességét, kezdeményező szerepét. Ezért szól például a rendelet többször is arról, hogy a szakszervezetnek milyen szerepe van a munkástanácsok létrehozásában, munkájában. A legtöbb üzemi munkástanács nem érzi az efféle bábáskodásnak szükségességét, és már vissza is utasította a rendelkezésnek ezt a részét. A rendelet több más pontját is revízió alá vették már a munkástanácsok a fővárosban és vidéken egyaránt. A Magyar Vagon- és Gépgyárban minden egyes ponthoz hozzáfűzték a saját véleményüket a tanácstagok. Az ilyen bírálatok eredménye például amint azt már a kormány is közölte - megfontolás tárgyát teszi, hogy az igazgatót ne a felsőbb szervek nevezzék ki, hanem a munkástanácsok tagjai pályázat benyújtása alapján válasszák. A választásnál persze erősen esnek a latba a szakmai képesítés szempontjai. Az utóbbi évtized tanúsága 76 ugyanis az, hogy éppen a szakmai vezetés hiánya miatt is került csődbe a népgazdaság. Azok a rendelkezések, amelyek a munkástanácsok működését, jogkörét szabályozzák, úgy tekintendők, mint egy-egy üzem, összevéve gazdasági életünk alkotmánya. Nem kétséges, hogy a mai tanácskozás is sokat fog adni ahhoz, minél jobbá formálják azt az alkotmányt maguk a munkások és természetesen mindazok a műszaki értelmiségiek, akik tudásuk legjavát adják az építőmunkába. Sajnos már van tapasztalatunk a tekintetben, hogy ha valami már az alapjaiban elhibázott, akkor ennek katasztrofális következményei lehetnek. A munkástanácsok működését nem lehet, nem szabad elhibázni. Ezért kell már az első lépésnél mindent világosan leszögezni. És vitatkozni [kell] a jó ügy érdekében mindenben a kormánnyal. Lássa meg, ismerje fel végre mindenki a munkástanácstagok józan, becsületes hangjából, hogy a munkástanácsok a szocializmus építésének talaján állnak, az igazi munkáshatalom képviselői. Amikor a kormány velük tárgyal, a munkáshatalommal tárgyal... 75 ^ 1956. november 22-én jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a munkástanácsokról. Helyesen: tanulsága.
