Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
tanács felfogását, s támogatta teljes súlyával annak politikáját. A vagongyári munkástanács és a nemzeti tanács harcos összefogása teremtette meg azt a nyugodt légkört, melyben sor kerülhetett a Dunántúli Nemzeti Tanács megválasztására, s [a] Dunántúl, valamint a hozzá csatlakozott megyék dolgozó népének egységes fellépésére. Vajon támogatott volna munkástanácsunk olyan politikát, mely nem előrehaladást jelentett volna, hanem visszatérést a múltba? Aligha. Ezt igazolja egyébként a munkástanácsnak az a többször is hangoztatott nyilatkozata, mely szerint nem kívánunk semmiféle restaurációt, jelentkezzék az bármilyen színben. Nem kell zöld fasizmus, nem kell fehéruralom, de nem kell sztálinizmus-rákosizmus sem. Ami pedig a Dunántúli Köztársaságot illeti, ez az ötlet valóban felmerült, de már az első pillanattól kezdve a nevetségességbe fulladt. A Dunántúli Nemzeti Tanács képviselte a hozzá csatlakozott területek dolgozóinak követeléseit, de ugyanakkor a magyarság egysége mellett foglalt állást. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy Szigethy Attilának a vagongyári munkástanáccsal szorosan együttműködve sikerült néhány óra alatt likvidálni a felbukkant ellenforradalmat, a Somogyvári Lajos-féle ellenkormány-alakítási kísérletet. Most nézzük az érem másik oldalát. A vörös vád a sztálinista restauráció gondolatát jelenti, s azt, hogy a győri, köztük a vagongyári dolgozók fenntartás nélkül feladták volna követeléseiket a Kádár-kormány megalakulásakor. A munkástanács ekkor is pontosan, nyíltan közölte állásfoglalását. Kijelentette: követeléseiből nem adott fel semmit, de ugyanakkor látva az ország súlyos gazdasági helyzetét, az infláció veszélyét, a kibontakozás szükségességét, feltételesen a munka felvétele mellett döntött a sztrájk jogának fenntartásával. A munkástanács abból indult ki - és ezt az elgondolását osztotta a nagy-budapesti munkástanács kezdeményezésére öszszeült országos értekezlet is - hogy a munkásság csak akkor képvisel erőt, ha együtt van. Ez esetben van kire hivatkozzék a munkástanács, ha elgondolásait érvényesíteni akarja. A sztrájk fegyverének erejét őrzi meg akkor, ha úgy látja szükségesnek, hogy újra abbahagyja a munkát. Ami pedig a sztálinista restaurációt illeti, a vagongyári munkástanács világosan kifejtette újból korábbi állásfoglalását. Szükséges volt már csak a pontos tájékoztatás kedvéért is leírni ezeket a sorokat. Győr és vele együtt a vagongyár munkássága azt teszi, amit józanul és megfontoltan az adott helyzetben a legjobbnak tart.