Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

Adatok a megtorláshoz

munkástanács elhatározza, hogy folyó hó 24-ig az élelmiszeripari dolgozók kivételével valamennyi termelőüzem részére kimondja a sztrájkot.

26 4. A kormány a munkástanácsok képviselői szervével a tárgyalásokat 1956. november 24-ével kezdje meg. 5. A tárgyalások alapját a nagy-budapesti munkástanács által 1956. november 14-én elfogadott és a vidéki munkástanácsok által kibővített határozat pontjai képezzék. 6. A tárgyalásokról a kormány és a munkástanácsok képviseleti szerve adjon állandó, nyílt tájékoztatást saját sajtója útján. 7. A közös tárgyalások megindításához szükséges jóindulat bizonyítékául feltételként szabjuk: a. a letartóztatott, fogva tartott, deportált polgári és katonai személyek azonnali szabadon bocsátását, illetve - név és tartózkodási hely közlésével - független magyar bíróságnak történő átadást; b. a magyar igazságszolgáltatás körébe átadott személyek ügyében nyilvános tárgyalást tartsanak. Budapest, 1956. november 21. Nagy-budapesti és vidéki munkástanácsok A tanácskozáson a budapesti munkástanácsok képviselőin kívül a többi között részt vettek a közép-dunántúli és tatabányai bányászok képviselői, Győr, Dunapentele, Pécs munkásságának képviselői és több más vidéki üzem küldötte. Győrre egyelőre nem vonatkozik a sztrájk. A győri küldöttek közölték szerkesztőségünkkel: A sztrájkot a nagy-budapesti munkástanács határozta el, és az egyelőre csak Budapest üzemeire vonatkozik. A győri küldöttek a november 24-i helyzettől teszik függővé, hogy milyen álláspontot foglalnak el a sztrájk ügyében. Noha ez a szövegben egyértelműen nincs benne, a sztrájkfelhívást a munkásság úgy értelmezte, hogy az Budapestre vonatkozik. Győrött nem volt sztrájk.