Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
zényelte át. Azt mondta: Ma még őrnagy vagyok, de holnap már lehet, hogy nem, mert lefokoznak ezért a magatartásomért, én azonban munkás voltam, és [a] feleségem is gyárban dolgozik. Velem együtt a honvédség kilencven százaléka semmi szín alatt nem helyezkedik szembe a magyar munkássággal, hanem teljes erővel támogatja azt, és nem fognak végrehajtani olyan utasításokat, melyek munkásellenesek. Ez az őrnagy a karhatalomként kivezényelt Zrínyi [Miklós Katonai] Akadémia tiszti különfüggvényének 17 parancsnoka [volt]. Közölte azt is, hogy ha a munkásság és [a] munkástanácsok teljes erejének megmutatására vonatkozó átütő erejű sztrájkokat indít meg a munkásság, akkor ahhoz a honvédségi alakulatok is fenntartás nélkül csatlakozni fognak. Bányász felszólalók nagy örömmel vették a többi jelenlevőkkel együtt az őrnagy bejelentéseit, és meleg ünneplésben részesítették. Bányászok közölték, hogy ők is helyeslik a munkát felvenni, csak egy kikötésük van, hogy Kádárék ismerjék el tárgyalófélnek a budapesti munkástanácsot. A tanácsülésen ismételten szóba került, hogy a budapesti munkástanácsnak nincs sajtója, rádiója. A győriek részéről Vadas fm. kérdést intézett hozzájuk, vajon hol vannak a budapesti nyomdászok, hogy lehet az, hogy [a] budapesti nyomdászok nem állnak a munkásság mellé. Próbáljanak beszélni a nyomdászokkal, és ha nem érnek el eredményt, küldjék Győrbe az anyagot, Győr vállalja a budapesti munkásság részére a lap kinyomtatását.Dunapentele küldöttje is így nyilatkozott. Budapest viszont közölte, hogy papíranyagot rendelkezésre bocsát. A győriek a Hazánk egy-két példányát felvitték magukkal, amelyet a budapestiek elolvasva nagyon fellelkesedtek, és egyöntetűen kívánták, hogy bárcsak nekik is ilyen lapjuk volna. Kérték, hogy ők is küldhessenek cikket a Hazánkban való leközlésre, és kérték, hogy Budapest részére több ezer példányt küldjön fel Győr. A budapestiek szervezetlenségére vall például az is, hogy követeléseiket nem szövegezték meg úgy, mint ahogy pl. Győrött történik. Tudniillik Győrött a munkástanácsok határozatait szövegező bizottság önti végleges szöveg formába, és sokszorosításra kerül, ahol a felolvasás után esetleges módosításokkal a tanács jóváhagyja. A budapestiek ezt a módszert azonnal átvették, és mindjárt két győri jelenlevőt fel is kértek a szövegező bizottságba. Időközben jelentés érkezett, hogy egész Budapesten elterjedt az a hír, hogy a Kádár-csoport nem engedte meg a munkástanácsok országos gyűlésének megtartását a Sportcsarnokban. Ugyanakkor annak is híre terjedt, hogy az autóbuszüzem tanácstagjai közül többet letartóztattak. Budapest népe ekkor még azt a kevés villamos- és autóbuszforgalmat is leállította, 17 Értsd: különítményének, vagyis az ott alakult honvéd karhatalomnak.
