Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)

A győri vagongyár munkástanácsa

val. Elsőként azokat találták meg, amelyekkel a vagongyárnak munkakapcsolatai voltak: már november 4-e előtt állandó telefonkapcsolatban álltak a Ganz Mávaggal, a Dimávaggal, az LKM-mel stb.

25 A munkástanács meghatározó részt igényelt a maga számára a vállalat vezetéséből, miközben érdekvédelmi feladatokat is felvállalt. Ezzel egyszerre tagadták az addigi állami irányítást (még mielőtt az igazgató személyéről döntöttek volna), valamint a nem demokratikus választás útján létrejött, érdekvédelmi feladatok helyett a pártirányítást feltétel nélkül támogató szakszervezetet. A munkástanács rögtön megalakulásakor kijelentette, hogy ő „irányítja a vállalatot a távlati tervek, a műszaki fejlesztési tervek készítésében, a belső költségvetések elkészítésében, a vállalat üzleti tevékenységében", vállalva, hogy „gondoskodik a rend és fegyelem megtartásáról".

26 Tárgyaltak az exportgyártmányok fejlesztéséről, a gyártáshoz szükséges importanyagok biztosításáról. A német kommunista, Wilhelm Pieck nevét elhagyva az üzemet átkeresztelték Magyar Vagon- és Gépgyárra. Már november 4-e előtt szervezeti kérdéseket is tárgyaltak: felülvizsgálták azokat az osztályokat, amelyeket a termelés szempontjából haszontalannak tartottak (személyzeti osztály, szakoktatás, nyilvántartás, iparfejlesztés, titkos ügykezelés, gazdasági ellenőrzés, valamint dekorációs csoport). Különbizottságot állítottak fel a munkásellátási osztály, valamint az ahhoz tartozó szervek (bölcsőde, kultúrotthon, napközi otthon, üdülő stb.) ügyeinek intézésére, illetve annak érdekében, hogy jövőbeni sorsukról javaslatot készítsen.

27 Miután október 27-e után a kommunista párt nem működött a megyében, automatikusan megszűnt az MDP vagongyári szervezete, az irodákat bezárták. Tárgyaltak a normarendszerről, de mivel a bérrendszer gyökeres és lehetőség szerint igazságos átalakítása hosszabb előkészületeket igényelt, amire november 4-e előtt nem volt idő, átmeneti megoldásként úgy határoztak, hogy egyelőre mindenkinek az átlagfizetését folyósítják.

28 A munkástanács legfontosabb feladata azonban november 4-e előtt (és tovább, december közepéig) a dolgozók politikai akaratának képviselete volt. A munkástanács állította össze a dolgozók követelési pontjait, képviselte azokat a győri forradalmi vezetéssel, valamint a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. A vagongyári munkástanács november 4-e előtt nem állított össze részletes politikai programot, október 29-én elfogadott határozatában zömmel csak a legfontosabb követelések szerepeltek: a szovjet csapatok kivonása az egész országból, a szabad, többpárti választások időpontjának GYSML, GYMB., Nb. 5/1958. Vadas József..., Vadas József jkv., 1957. augusztus 2. Lásd kötetünkben a Győr-Sopron Megyei Hírlap 1956. október 28-i cikkét a 61. oldalon. Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. november 2-i határozatait a 87. oldalon. Lásd kötetünkben a munkástanács 1956. október 29-i határozatait a 67. oldalon.