Szakolczai Attila: A Győri Vagongyár Munkástanácsa. Dokumentumok - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 29/2006 (Győr, 2007)
Adatok a megtorláshoz
79. Győzött a józan ész. A Magyar Vagon- és Gépgyár Munkástanácsa elhatározta: felveszik a munkát 1956. november 15. Szerdán 98 reggel a gyár munkástanácsa meghallgatta a kormánynál járt küldöttség beszámolóját. A küldöttség tagjai elmondták, hogy személyesen nem tudtak tárgyalni Kádár Jánossal. A gyár munkásainak követeléseit a Miniszterelnökségen átadták, ahol közölték velük, hogy a követelések nagy része az egész magyar nép követelése, megvalósításuk a kormány és a nép együttes törekvése. Jórészt meg is valósultak ezek a követelések, és ezek közül a munkástanácsok hatáskörével foglalkozó részt a törvényerejű rendelettel teljesítették. Az összes követelések teljesítéséhez azonban szükséges az ország normális életének helyreállítása, az életet teremtő alkotó munka megindítása. Ennek gondos mérlegelése, a haza és a munkások sorsa feletti felelősség hatotta át a munkástanács ülésén a küldöttek állásfoglalását: Nem tehetjük önnön kezünkkel tönkre magunkat. A munkásosztály erejét forgácsoljuk szét, ha nem biztosítjuk azt, hogy a munkások a gyárban együttes fellépéssel harcoljanak követeléseik teljesítéséért. Ez volt a vita alaphangja, amelynek alapján elhatározták, hogy ma, tizenötödikén reggel felveszik a munkát, s a lehetőséghez képest megteszik az előkészületeket az egész üzemben a folyamatos termelésre. Hogy minden munkás megértse a munka felvételének szükségességét, elhatározták, hogy a munkástanács tagjai valamennyien kimennek a tanácskozás után az üzemekbe, és meggyőző szóval magyarázzák meg, hogy ez az egyetlen út az ország nehéz helyzetének megjavítására. Határozatot hoztak arra is, hogy november tizenötödikétől csak azoknak folyósítanak munkabért, akik munkahelyükön megjelennek, letöltik munkaidejüket, és eközben az adottságoknak megfelelően munkát végeznek. A munkástanács nem tartja egészségesnek, hogy a textilüzemek a vagongyártól teszik függővé saját munkájukat. A textilüzemek teljes üzemeltetését anyagkészleteiktől függően kívánatosnak tartja annál is inkább, mert ezek fontos közszükségleti cikkeket gyártanak, amelyekre a lakosságnak égetően szüksége van. Éppen ezért a munkástanács elítéli azokat, akik ezekben az üzemekben állítólag a vagongyári dolgozók nevében igyekeztek meggátolni a munka megkezdését. Kisalföld, 1956. november 15. November 14-én.
